Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Borisz Perlov: Tatárlaka üzenete (fordította: Bárczy Zoltán)
SUMÉROK ERDÉLYBEN? 1965-ben Adam Falkenstein német sumerológus azt feltételezte, hogy Tatárlakon az írásbeliség sumér hatás alatt jött létre. Vele szemben M. Sz. Hűd azt bizonygatta, hogy a tatárlaki táblácskáknak egyáltalán semmi közük az írásbeliséghez. Azt állította, hogy sumér kereskedők jártak hajdanán Erdélyben, s a táblácskáikat az ott lakók lemásolták. Magától értetődik, hogy a táblácskák értelme a tatárlakiak számára ismeretlen volt, de ez egyáltalán nem zavarta őket abban, hogy felhasználják őket vallási szertartásaikhoz. Vitathatatlan, hogy Hűd és Falkenstein eszméi eredetiek, mégis megvannak a maguk gyenge pontjai. Hogyan magyarázható az az ezredéves szakadék, ami a tatárlaki és a sumér táblácskák felbukkanása között van? S vajon le lehet-e másolni azt, ami még nem is létezik? Más szakemberek a tatárlaki írásbeliséget Krétával hozták összefüggésbe, itt az időszakadék azonban már eléri a két évezredet. N. Viasszá felfedezése nálunk sem maradt figyelmen kívül. T. Sz. Passzek, a történet- tudományok doktora megbízásából V. Titov, fiatal archeológus kutatta a sumérők erdélyi tartózkodásának kérdéseit. Sajnos a tatárlaki rejtély lényegét illetően így sem jutottak egységes véleményre. Mégis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Régészeti Intézete laboratóriumának sumerológus szakértője — miután elemezte az összegyűjtött anyagot —, ezekre a következtetésekre jutott: 1. A tatárlaki táblácskák helyi eredetű, széleskörűen elterjedt írásbeliségi rendszer darabjai. 2. Egy táblácska szövege hat ősi totemet sorol fel, amelyek megegyeznek a Dzsem- det-Naszr sumér városból származó „listával”, valamint a magyar Körös-kultúrához tartozó temetési pecséttel. 3. Az ezen táblácskán levő jeleket az óramutató járásával ellenkező irányban kell olvasni. 4. A felirat tartalmát (ha sumérül olvassuk) az az ugyancsak Tatárlakon megtalált, feldarabolt férfi hulla erősíti meg, amely annak jeleként szolgál, hogy az ősi erdélyieknél létezett a rituális gyilkosság. 5. A helyi Saue isten neve megfelel a sumér Uszmu istennek. Ezt a táblácskát így fordították le: „A negyvenedik uralkodási évben Saue isten szájának rituálisan megégettük a törzsfőnököt. Ő a tizedik.” Mégis, mit rejtenek magukban a tatárlaki táblácskák? Erre idáig nincs egyenes válasz. Ami viszont világos: csak Tordas-Vinca kultúrája emlékei egész együttesének (és éppen ide tartozik Tatárlaka is) tanulmányozása vihet közelebb bennünket a három anyagtábla rejtélyének feltárásához. RÉG LETŰNT NAPOK DOLGAI A folyópartot, ahol hajókat vontattak, benőtte a fű . . . A hadiutat, ahol harci szekerek jártak, sírva nőtte be a fű . . . ... a városban a lakások romhalmazzá váltak. (Az „Átok Akkád felett” c. sumér poémából) Tatárlakától 20 km-re van a Tordas-domb. Belseje zárja magába a neolit időszakból származó korai földműves települést. A dombon már a múlt század vége óta ásnak, de teljesen még nem tárták föl. Még akkor felfigyeltek a régészek azokra a képírásos jelekre, amelyek az edénytöredékeken szerepeltek. Ugyanilyen jeleket találtak a Tor- dassal rokon jugoszláviai Vinca neolitkori településéről származó cserépdarabokon is. 60
