Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 11. szám - MŰHELY - Juhász Péter: A nomád szerződéskötés rítusa az óbolgároknál és a magyaroknál

A házhoz tartozó részek közül különösen sok babona fűződik a küszöbhöz. Ez is arra utal, hogy az egész ház és annak része, a küszöb egymással integritásos kapcsolat­ban van, ami a küszöbbel történik, az az egész házra vonatkozik. Az integritásos csoportosítás ezekből az egyszerű fogalmakból egyre nagyobb foga­lomkörök összefogására fejlődött. Az egyes egyénről a nagycsaládra és a házkörnyék kapcsolataira terjed ki, majd az egész nemzetség, törzs és törzsszövetség nagyobb egy­ségére. Az egész közösség érdekei egybeolvadtak a törzs vagy a törzsszövetség felett rendelkező vezér személyiségével, s ezáltal előállt egy nagyobbkörű egység. A törzs- szövetségben és különösen a megalakuló államban ennek az egységnek a köre rendkí­vül kitárult. Az összefüggés rész és egész között azonban itt is fennmaradt. Az egyre növekvő egységekben is mindenkor egyetlen vezető egyéniség volt a központ. O volt az az egész ember, akinek csak része volt a többi ember, a törzs, a törzsszövetség vagy az állam tagjai és a hozzájuk kapcsolt alacsonyabb fokú kisebb fogalmi körök. Ezért emeli az integritásos gondolkozás a vezért, a hatalom birtokosát félistenné, ezért övezi földöntúli tekintéllyel. Ezekhez a kisebb és nagyobb körű központokhoz, egyszerű emberekhez és vezérek­hez, amint láttuk, integritásos kapcsolat fűzte a hozzájuk tartozó részeket, nemcsak testi mivoltuk alkotó elemeit, hanem a velük összefüggő külső jelenségeket (lábnyom, árnyék, család, szolgahad stb.), sőt minden közeli és távoli tulajdonukat, vagyis mind­azt, ami velük tulajdonjogilag kapcsolatba hozható. Hogy az integritásos gondolkodásban egy kulacs víz és egy marék föld és fű olyan integer része az egésznek, hogy ha valaki birtokába kerül, azzal a résszel az hatalmat nyer az egész föld fölött, azt krónikáink is bizonyítják. Miután a követ földdel és vízzel tért vissza Szvatopluktól, Árpád és a hét vezér Pannóniába bemennek, „nem mint jö­vevények, hanem mint a föld örökös jogú birtokosai”, mert „akié a föld, a fű, a víz, azé minden”. A mordvinok nemzeti hagyományai alapján Barna Ferdinánd kimutatta, hogy a ma­gyar monda föld-szimbóluma a mordvinoknál szintén foglalási emlék gyanánt szerepel. Egyik epikai daluk ezt úgy adja elő, hogy a ravasz moszkvai murza, Rettenetes Iván, egy alkalommal megleste, amikor a mordvinok épp a földanyának áldoztak és ezt az ünnepélyes alkalmat felhasználva rengeteg aranyat és ezüstöt küldött ajándékba nekik. A mordvinok murza pénzét elfogadták, Áldomás után tanakodva fontolgatták: „A murzának vajh mit adjunk, Moszkva czárjának minő javunk’?” Mézet, kenyeret, sót vevének, S hogy telvék a nagy edények, Vinni adák gyermekeknek. A gyermekek elfáradván, megpihenének S kenyeret, sót, mézet, mindent megevének. „Az öregek nem tudják meg!” így szóiénak, S a tálakba földet s sárga fövenyt rakának, Azután elindulának S vivék a murzának, Moszkva czárjának. Murza a földet a fövenyt nagy tisztességgel fogadja, Magára keresztet hány s istenét magasztalja: „Hála isten neked czárnak! Hogy kezembe adtad Mordvát!” Ezek után a bolgár szerződéskötés és a magyar monda szimbólumairól bátran elmond­hatjuk, hogy az ősi integritásos gondolkodás fogalmai közé tartoznak. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom