Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Juhász Péter: A nomád szerződéskötés rítusa az óbolgároknál és a magyaroknál
A házhoz tartozó részek közül különösen sok babona fűződik a küszöbhöz. Ez is arra utal, hogy az egész ház és annak része, a küszöb egymással integritásos kapcsolatban van, ami a küszöbbel történik, az az egész házra vonatkozik. Az integritásos csoportosítás ezekből az egyszerű fogalmakból egyre nagyobb fogalomkörök összefogására fejlődött. Az egyes egyénről a nagycsaládra és a házkörnyék kapcsolataira terjed ki, majd az egész nemzetség, törzs és törzsszövetség nagyobb egységére. Az egész közösség érdekei egybeolvadtak a törzs vagy a törzsszövetség felett rendelkező vezér személyiségével, s ezáltal előállt egy nagyobbkörű egység. A törzs- szövetségben és különösen a megalakuló államban ennek az egységnek a köre rendkívül kitárult. Az összefüggés rész és egész között azonban itt is fennmaradt. Az egyre növekvő egységekben is mindenkor egyetlen vezető egyéniség volt a központ. O volt az az egész ember, akinek csak része volt a többi ember, a törzs, a törzsszövetség vagy az állam tagjai és a hozzájuk kapcsolt alacsonyabb fokú kisebb fogalmi körök. Ezért emeli az integritásos gondolkozás a vezért, a hatalom birtokosát félistenné, ezért övezi földöntúli tekintéllyel. Ezekhez a kisebb és nagyobb körű központokhoz, egyszerű emberekhez és vezérekhez, amint láttuk, integritásos kapcsolat fűzte a hozzájuk tartozó részeket, nemcsak testi mivoltuk alkotó elemeit, hanem a velük összefüggő külső jelenségeket (lábnyom, árnyék, család, szolgahad stb.), sőt minden közeli és távoli tulajdonukat, vagyis mindazt, ami velük tulajdonjogilag kapcsolatba hozható. Hogy az integritásos gondolkodásban egy kulacs víz és egy marék föld és fű olyan integer része az egésznek, hogy ha valaki birtokába kerül, azzal a résszel az hatalmat nyer az egész föld fölött, azt krónikáink is bizonyítják. Miután a követ földdel és vízzel tért vissza Szvatopluktól, Árpád és a hét vezér Pannóniába bemennek, „nem mint jövevények, hanem mint a föld örökös jogú birtokosai”, mert „akié a föld, a fű, a víz, azé minden”. A mordvinok nemzeti hagyományai alapján Barna Ferdinánd kimutatta, hogy a magyar monda föld-szimbóluma a mordvinoknál szintén foglalási emlék gyanánt szerepel. Egyik epikai daluk ezt úgy adja elő, hogy a ravasz moszkvai murza, Rettenetes Iván, egy alkalommal megleste, amikor a mordvinok épp a földanyának áldoztak és ezt az ünnepélyes alkalmat felhasználva rengeteg aranyat és ezüstöt küldött ajándékba nekik. A mordvinok murza pénzét elfogadták, Áldomás után tanakodva fontolgatták: „A murzának vajh mit adjunk, Moszkva czárjának minő javunk’?” Mézet, kenyeret, sót vevének, S hogy telvék a nagy edények, Vinni adák gyermekeknek. A gyermekek elfáradván, megpihenének S kenyeret, sót, mézet, mindent megevének. „Az öregek nem tudják meg!” így szóiénak, S a tálakba földet s sárga fövenyt rakának, Azután elindulának S vivék a murzának, Moszkva czárjának. Murza a földet a fövenyt nagy tisztességgel fogadja, Magára keresztet hány s istenét magasztalja: „Hála isten neked czárnak! Hogy kezembe adtad Mordvát!” Ezek után a bolgár szerződéskötés és a magyar monda szimbólumairól bátran elmondhatjuk, hogy az ősi integritásos gondolkodás fogalmai közé tartoznak. 49
