Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Vértessy György: Egy ősi hiedelem nyomai Magyarországon
Ezek az összefüggések adhatnak alapot annak a föltevésére, hogy a „sárkány” eredetileg a kígyóval szimbolizált termékenységkultusz híveinek első embere, a gyülekezet papja volt. A sárkány és a kígyó összefonódásának oka azzal magyarázható, hogy az ősi termékenységkultusz jelképrendszere a folytonos üldözések következtében lassan a feledésbe merült. Bizonyos dolgokban azonban rendkívül szívós a nép emlékezete és a szájhagyomány. Innin és Dumuzi kultusza népmeséinkben és helyneveinkben napjainkig fönnmaradt! Sárkány Kálmán azt is megvizsgálta, hogy a tekergődző kígyó melyik honfoglaló törzsünk jelvénye volt, de a kérdésre nem talált megfelelő magyarázatot. Mivel a krónikákban a honfoglaló eleink hiedelemvilágának nagyon kevés nyoma található, ezért e jelvény eredetének kérdését saját kutatásom eredményei révén próbálom némileg megvilágítani. * * * Israel örmény püspök 682-ben a kaukázusi hunoknál járt. Tőle tudjuk azt, hogy a hunok sárkánykígyók arany és ezüst ábrázolását aggatták magukra. A következő adat ugyancsak érdekes. 682-ben a kaukázusi hunoktól három főúr érkezik az örményekhez. Az egyiket Khurszánnak nevezik. A IX. századi bizánci forrásokban pedig arról olvashatunk, hogy így hívják a magyarok egyik fejedelmét is. Lehetséges tehát, hogy a tekergődző kígyó, a Kurszán vezér által vezetett, a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kaukázusi hunok jelvénye volt! Mivel a fönti összefüggések igazolására döntő bizonyítékok nincsenek, ezért föltevésemet további közvetett adatokkal fogom kiegészíteni. * * \ Thuróczy, Johannes: Chronica Hungarorum, Brno 1488, Konrad Stahel—Matthias Preinlein. A honfoglaló hét vezér képe 26
