Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - MŰHELY - Csató Károly: Publicisztikától a forradalomig (Buday Dezső életútja 1906-1919 között)
Meg kell azonban említeni, hogy a közéleti szereplés más formáiról nem mondott le, mert mint a Kecskeméti Lapok 1914. február elsején „Nyilvános előadások a jogakadémián” címmel megjelent tudósításban közre is adta, Buday és Csekey profesz- szoroknak a Katona József Körben nagysikerű szociológiai előadásai voltak. Annak folytatásaként pedig „Buday professzor A családi intézmények szociológiája címen hirdette meg előadásait. A háború éveiben Buday Dezső tudományos tevékenységet fejtett ki. A Nemzetközi Béketanács tagjaként pedig — valamint Hungaricus álnéven íróként — a háború ellen emelt szót. 1917-ben megjelent könyvében megkísérelte felvázolni a háború utáni jövő társadalmi ideálját, s hogy azt milyen sikerrel, Stern Lázárnak a Huszadik Században megjelent kritikája jól érzékelteti. Azt írta: „214 lapon három részben — indukció, kritika és politika — néven rapszódikus, és így az összefüggések meglátását nehezítő módon a mezőgazdaságnak majdnem minden ágára, az iparra, a táplálkozásra, a népesedés problémáira vonatkozó gazdag statisztikai adatokat halmoz fel és fűz mindehhez méltó megjegyzéseket... (...) — (így) ... rajzolja meg a mű második részében a társadalmi fejlődés ideálját.” amely osztályérdekeken felülkerekedve, az állami tulajdon kiterjesztésével a kollektivizmus társadalma lesz. Ez a Huszadik Század kritikusa szerint: „... egy szívesen fogadott és elhitt ábránd, semmint a múlt tényeiből logikai és ténybeli szükséggel következő valóság benyomását kelti. (.. .) A politikát nem tudja kisarjadztatni a társadalmi erőkből (...) a változó és állandó tőke közötti Marx-féle megkülönböztetést céltalannak tartja.” A társadalmi ideál megvalósítása szerinte változatlanul a középosztály védelme lesz. Stern Lázár a könyv értékét így summázta: „... inkább adatokkal teli okoskodás a társadalomról, semmint tudományos munka.” A könyv bírálatáról Budaynak a következő főbb észrevételei voltak: .......értékének megítélése is csak az általa nyújtott új perspektívák nézőpontjából lehetséges.” A marxizmusról vallott elvi álláspontját így foglalta össze: „... sehol sem adtam feltétlenül igazat a történelmi materializmusnak.” A Zsidókérdés Magyarországon témakörben a Huszadik Század körkérdésére adott válaszában Benedek Marcellal, Bölöni Györggyel, Hatvány Lajossal, Ignótus-szal, Jászi Oszkárral és még többekkel együtt ő is azt az álláspontot képviselte, „Akik szerint van zsidókérdés.” „A zsidóság asszimilációja lassú, de állandó folyamat” — írta — és véleménye szerint a háború után majd meggyorsul. A kérdés megoldását a zsidóság „megmagyarosodásában” látta, mert „teljes lehetetlenség, hogy Magyarországon a kereskedelmi életnek nyelve és napisajtója német legyen”. A nemzetiségekkel kapcsolatos Hoitsy-féle nyelvi hegemónia = faji hegemónia teóriát vallotta változatlanul. Mivel a közéleti tevékenység egyik formája a publicisztikai tevékenység, ennek összefüggésében és kölcsönhatásában megemlítem, hogy Buday, minta berni békekonferenciára kiküldött magyar delegáció tagja, 1918. március 9-én békeelőadást tartott a Magyar Szent Korona Békeegyesületének békeelőadási ciklusában Budapesten a Szent IstvánTár- sulat nagytermében Világbéke és szociálpolitika címmel. Kívüle még Giesswein Sándor, Makai Ödön, Jászi Oszkár és gróf Károlyi Mihály tartottak előadásokat. Jogakadémiánk a többtermelés szolgálatában főcímmel és Földmívelő jogászok alcímmel 1918. szeptember 17-én a Kecskeméti Lapokban megjelent elemző cikk utalt arra „Buday Dezső dr. jogakadémiánk tanára a Kecskeméti Lapokban írt vezércikkében már hónapokkal ezelőtt megpendítette ezt az eszmét és sürgette, hogy elsősorban a kecskeméti jogakadémia hozasson kapcsolatba a mezőgazdasági szakoktatással.” Sajnos, ezt a cikkét, amellyel négy év után ismét színre lépett a helyi sajtóban, nem sikerült felkutatni, mert a Kecskeméti Lapok 1918. évi gyűjteménye hiányos, ezért az elemzés sem lehetséges. Elgondolásait viszont 1919. márciusában más források tükrözik, így erre még visszatérek. 77
