Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1. szám - MŰHELY - Csató Károly: Publicisztikától a forradalomig (Buday Dezső életútja 1906-1919 között)

helyzete itt sem változott meg, távol tartották magukat tőle a testvérei „baloldali” megnyilatkozásaiért, de a baloldali értelmiség sem érezte maguk közül valónak. Elkeseredett, naplójába ezt írta: „Nem jutok sehová.”

1912-ben kizárólag jogtanári állásokra pályázott, de csak a kecskeméti jogakadémia fogadta, ahol először helyettes, majd a kereskedelem és a váltójog rendes tanárává választották. Beilleszkedése gyors volt, s mivel a legképzettebb tanár, felvették az úri kaszinó tagjai közé.

BUDAY ÉS A KECSKEMÉTI SAJTÓ KAPCSOLATA

A dualizmuskori közigazgatási hierarchiában Kecskemét státusza törvényhatósági jogú város, lakossága az 1910-es népszámlálás adatai szerint 66 834 fő volt, a tanyavilágban 31 560-an éltek. Az összlakosság 58,22 százaléka őstermelő (38 919 fő), 24,83 százaléka (16 660 fő) az iparban és a forgalomban dolgozott. Az értelmiség és a kereső ipari segédszemélyzet száma 3347, illetve 3541 lakos. A huszadik század eleji Kecskemét tehát alapvetően mezőváros. Az iparforgalomban foglalkoztatott lakosság és az ipari munkásság száma és aránya kicsi. Ez a tény a politikai viszonyokat meghatározta; polgári radikális és szociáldemokrata szervezetek nem, vagy csak később alakultak meg: a Duna—Tisza közi kisebb mezővárosokhoz viszonyítva azonban e tekintetben Kecskemét előrébb volt.

Buday Dezső Kecskemétre költözéséig 1868 és 1912 között huszonöt hosszabb vagy rövidebb ideig fungáló politikai, gazdasági, kulturális, művészeti és egyéb — heti, napi, illetve havilap, folyóirat — jelent meg. Ezek a közélet legfontosabb tömegkommunikációs fórumai voltak. (Mint a jegyzetektől, úgy a lapok címjegyzékének közlésétől is a szerk. eltekint.) Buday számára elvi-politikai meggyőződése, származása, társadalmi helyzete, jogakadémiai tanári állása miatt is a Tisza István-i szabadelvűségen is túlmutató, polgári liberális, egyes cikkeiben pedig a polgári radikalizmussal is rokonszenvező lap, a Kecskeméti Lapok volt a vonzó, bár ebben az évben még másik kilenc lapot is számba lehet venni. A Magyar Alföld, amely a Szociáldemokrata Párt helyi lapja s amely munkások, parasztok, földművesek szociáldemokrata álláspontnak megfelelő írásait is közölte, pályázatáról és tanárrá választásáról elismerően számolt be olvasótáborának: „Dr. Bagi tanszékére (perrendtartás, váltó- és kereskedelmi jog) heten pályáztak. A 7 közül a tanári kar egyedül dr. Buday Dezső kir. törvényszéki jegyzőt és ügyészségi megbízottat, a kiváló szociológust ajánlja megválasztásra, mint aki a pályázók közül egyedül rendelkezik teljes minősítettséggel, mert a kolozsvári tudományegyetemen már hat év óta habitálva van. (...)... határozott nyereség lesz a jogakadémiára nézve.” A Magyar Alföld, mint szociáldemokrata orgánum, az akkori sajtóviszonyok között a leghaladóbb szemléletű. Később Budayról szólva már gunyo- ros, sőt elutasító hangot üt meg: „... Buday egyetemi magántanár. A Katona József- körbeli felolvasásukkal pedig bizonyították (A másik Csekey tanár volt. Cs. K.), hogy elég konzervatívak ahhoz, hogy világfölforgató eszmékkel a közéletet ne háborgassák. (...) ... Buday a kereszténységet tartotta szükségesnek az emberiségre. Milyen messze állnak ők dr. Kováts Pál radikalizmusától, akiknek a helyére igyekeznek.” Buday Dezső az első világháború kitöréséig, amikor a Magyar Alföld a szigorú sajtótörvény miatt megszűnt, a lapban egyetlen cikket sem tett közzé. Mint a következő részben látni fogjuk, Kecskeméten kizárólag a tekintélyes Lőwy-család befolyása alatt álló függetlenségi politikát hirdető, de a liberalizmuson is túlmutató Kecskeméti Lapokba írt.

73