Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 7. szám - Mongol összeállításunk elé - D. Nacagdordzs: Szülőhazám, A későnlett kisbárány, Álomban (versek - Kara György fordításai)

Hangáj és Góbi közt, halhák tágas földjén Kölyökkorom óta ahol annyit járok,

Hosszú-hosszú hátak, hol a vadat űzik,

Hímes-szép völgyek, hol lovon versenyeznek:

íme, szülőházam, gyönyörű Mongolföld. Szél hegyén himbáló, szálas, vékony füvű,

Széles síkok partján délibáb játszadoz,

Szilaj szegénylegény járta szirtes helyen Százados kőhalom, oltár meredez:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongol föld. Vékonyszálú füvet legelész a jószág,

Végtelen völgyek és síkok váltakoznak.

Van, hol megteremjen mind az öt gabona,

Váltani van elég szállás évszakonként:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld. Haza, hol hegyháton őseink csontjai,

Haza, hol fiaik s unokáik élnek,

Haza, hol völgyet tölt az ötféle jószág,

Haza, mely lelkeinket ölére vonja:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld. Téli fagy idején hó és jég borítja,

Tündököl, szikrázik mint a hegyikristály.

Nyári jóidőben lomb és virág tárul,

Gangar-gungar — szól a vándormadár-ének:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld. Altaj s Kingán közti gazdag tér, bő ugar,

Apám, anyám lakta, sors-adta örök föld,

Arany napsugárban fürdő, édes, békés haza,

Ezüst holdsugárban fénylő, drága, ősi tájék:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld. Konok hunok óta atyáink szállása,

Kék-mongol harcosok egykor félt birtoka,

Év hogy évet követ, egyre kedvesebb föld,

Piros zászlót bontó, új Mongolország:

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld. Nemzetünk szülője, édes föld, szeretett hazánk! Nem hagyunk bitorló, mohó ellenségnek!

Sors-adta földünkön forradalmas ország

Sosem hanyatló sorsát új világban, serényen építjük!

íme, szülőhazám, gyönyörű Mongolföld.

(1933)

A KÉSŐNLETT KISBÁRÁNY

Hej, későnlett bárányom Homlokán hóka-foltos. Hogyne ismernék rá Ha ezer juh közül is! Hívásomra felelget,

Hamar hozzám igyekszik.

Csigafehér a bundája, Csillog fekete szeme. Csillagnyi sok bárány közt Sincsen nála kedvesebb! Cserényében, hol született, Csendes-ketten játszunk.

Térdét begörbítve Tér anyja tőgye alá.

Tejjel lakva majd ölembe Telepedve, kényeskedik, Térül-fordul, megugrik, Pásztorát mulattatja.

(1933)

ÁLOMBAN

Éjszaka koromsötétben,

Három óra, néma csönd.

Fiatal emberek álmuk alusszák. Szeretők álmát, ízeset.

Szívük hajója tengeri hullámon,

Új szerelem a tűz lángján,

Mécses fénye pislákoló, Ösztön-tudat szétszóródó,

Moccant vágy a falkerítés tetején, Lány feje a párnán,

Utca hidege csikorgó,

Szeretők láza negyven fok,

Óra hangja takk-tikk,

Lelkemben lüktetés . . .

Ki az a drága kedves?

Hol az a meleg takaró?

(1937)

KARA GYÖRGY fordítása

26