Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 6. szám - MŰHELY - Szükség van a falu-és mezőváros-kutatás megújhodására (Márkus István válaszol Hatvani Dániel kérdéseire)

hogy ismereteid fölöslegesek, azokra szükség — értve azt, hogy társadalmi megrende­lés — nincs, sőt mintha ezek az ismeretek számodra talán terhesek is volnának? A kérdés utolsó mondatára vonatkozó válaszom egyértelműen tagadó; született optimista vagyok, mindig is az voltam. Soha nem éreztem azt, hogy parlagon hevernék. Bármilyen könyvet vettem kézbe, s bármilyen céllal — akár kényszerűségből is —, mindegyikfelkészített valamire. Határozott meggyőződésem —szociológusi tapasztala­tom is igazolja —, hogy az ismeretek hasznosulnak. Mindaz, amit életem során a „nép sűrűjében”, mint kőműves, vagy mint könyvtárban ülő és olvasgató „tudós férfiú”, a világ tájairól összeszedegettem, az mind összehasonlító anyaggá vált. Épp olyan nyersen óhajtom kimondani, mint ahogy eddig is beszéltem, hogy csodálatos teljesítményként élem át a magyar mezőgazdaságnak azt az egyedülálló reneszánszát, amely a nagyüzem és a törpegazdaság különös kombinációjában, az egyéni vállalkozásnak és az innen- onnan importált szupertechnikának, továbbá a szakértelemnek a keveredéséből áll elő. Ezt megérteni csak a jelenlegi világban érzékelhető mozgásirányok ismeretében lehet­séges. Minden helyszíni terepjárás, egy Pest környéki faluban például, vagy egy tanya­monográfia, amit egy egyetemista megcsinál (és elhoz, hogy olvassam el én is) egy-egy lépés az érvényes komplex társadalomtudomány megformálása felé. A dolog lényege az, hogy csak összehasonlító szemlélettel lehet dolgozni, térben és időben látva a folyamatokat. Hogy konkrétabban fogalmazzak: Mendras kutatásai a francia parasztság megszűnéséről érthetőbbé teszik azt, hogy nálunk az utóparasztság­nak nevezett képződmény miért olyan, amilyen, s miért különbözik ennek a dél-euró­pai változata az észak-európai változattól. Ezt már Erdei kezdte kidolgozni a Parasztok­ban, amely kifejezetten kom paraszti kai mű, összehasonlítási kísérlet, tele még első impressziókkal, bevallottan szubjektív mű, nem tudományos monográfia. Erdei élet­anyagában és belső adottságaiban adva volt egy komparasztikus történelemszociológia lehetősége. Mondok még egy nevet: Hajnal István. Meghalt több mint 23 évvel ezelőtt. Európai szinten tudta, hogy a történelem és a szociológia milyen szálakkal szövődik egybe, s még azt is tudta, hogy az egész európai fejlődésnek a parasztság a talpazata. írt egy tanulmányt, amit jó volna újra kiadni; címe: Történelem és szociológia. Szerencsé­re nála doktoráltam, könyvét kénytelen voltam tízszer elolvasni, mert nem mindent értettem belőle. Mostanra, körülbelül 60 éves koromra már értem, hogy Hajnal mek­kora koponya volt. Furcsa tékozlás, hogy volt egy Hajnalunk, aki kieshetett a tudomány emlékezetéből. Egy időben megbélyegezték, mint antimarxistát, jóllehet Marxtól is tanult, talán többet, mint sok marxista; nem szólva arról, hogy Max Webert Magyar- országon még alig olvasta valaki, s ő már beleépítette elméletébe, s túl is haladta. Erdei Ferencnek van egy tanulmánya Hajnal Istvánról, amely 1943-ban jelent meg a Társadalomtudomány című elfelejtett folyóiratban. Mindezt azért sorolom, hogy sok minden indult itt, amiknek a folytatásáért felelősek vagyunk, és amikben azért érzem magamat valamelyest illetékesnek, mert tudok róluk; Erdeinek is, Hajnalnak is tanítványa voltam. Amikor újra igazi munkába foghattam, át kellett gondolnom, hogy például Nagy­kőrös miért olyan, amilyen, vagy milyen egyáltalán. Szükségessé vált egy egyelőre még csak tervként szereplő összehasonlító, történelmi szempontokat is érvényesítő mező­városkutatási koncepció kidolgozása. De ez már nem magánmunka. Ez most már az el­fogadott, megbecsült, komoly pénzekkel támogatott állami kutatási programok kereté­ben történik. A Mit láttam falun? 1967-ben jelent meg, nagyjából a szociográfia újabb nekilendülése idején, tulajdonképpen annak részeként, tanújeleként és dokumentumaként. A kifeje' zetten írói szociográfiának két legjelentősebb müvét említeném: Csoóri Tudósítás 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom