Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Művésztelep a változó időben
BAK IMRE festőművész a hatvanas évek végén kísérletezte ki avantgarde törekvéseit. Végigjárta az izmusok iskoláit, míg kecskeméti lírai-absztrakt korszaka után eljuthatott sajátos, mai letisztult geometrikus formavilágához. NOVAK ANDRÁS festőművész műterem hiányában hosszú ideig dolgozott Kecskeméten. Expresszív csendéleteket és széles színfoltokra épülő műveket festett nagy intuitív erővel és szakmai biztonsággal. Itt készítette el Szegedre kerülő nagyméretű megbízásos kompozícióját 1977-ben. BENCZE LÁSZLÓ az alkotóházban készült fel egyik nagyszabású fővárosi kiállítására. Újabb korszaka zárt rendű, monumentális figurális alkotásainak kezdetei is itt jelentkeztek. Személye a kecskeméti művészeti élet jelentős alakjává vált: a szellemi élet mélyebb pontján egyik lendítője lehetett a helyi irodalomnak a KISKUNSÁG szerkesztői között. DOBI PIROSKÁT és DEMJÉN LÁSZLÓT hosszabb időn át ismerhették a telepiek. Mindketten a helyi csoportok élesztőiként kerülhetnek a ház történetébe. BORNEMISSZÁ LÁSZLÓ Kecskeméten alkotta művekké irónikus-expresszív fes- tőiségű olaszországi élményeit, s itt készült fel későbbi finnországi bemutatkozásaira. Útját a helyi sajtó nyomon követve írt sikereiről. PIRI KÁLMÁN a teleket az alkotóházban tölti. Részt vesz a kecskeméti kiállításokon, s itt készíti a képcsarnoki festészet igényes anyagaként számontartott, kiérlelt posztimpresszionista műveit. BOGDÁN SÁNDOR törzstagként jár ide. ő szerényen műkedvelőnek mondja magát, pedig az elvonatkoztatás szélső határán mozgó „ajándéknak készülő” táblaképei a legjobb hivatásosok mércéjével mérendők. GÖLDNER TIBOR, BÉNYI LÁSZLÓ és UHRIG ZSIGMOND is hazajár a telepre posztimpresszionista tájakat és csendéleteket festeni, s hozzájuk hasonlóan a veszprémi CSIZMADIA ZOLTÁN és SZAKÁCS ZOLTÁN is itt készül fel egy-egy önálló kiállítására. Különös alakja volt az alkotóháznak a Helvécián tragikus körülmények között meghalt HORESCU JÁNOS. Kecskeméten két alkalommal rendezett bemutatót. BÉR RUDOLF és TAMÁS ERVIN festőművészeket is összekapcsolja a várossal s a művészteleppel itteni munkájuk. Tamás Ervin egyidőben gyakori előadó, zsüror ezen a vidéken, míg Bérre úgy emlékezünk vissza, mint akit az étkezésre hívó csengőszó is alig tudott elcsalni munkája mellől. TULIPÁN LÁSZLÓ éppúgy törzstag már az alkotóházban, mint ILLÉNYI TAMARA; előbbi meghökkentően új, utóbbi rendkívül érzékeny munkáit készíti Kecskeméten. A grafikusok számára nagy lehetőséget kínál a Városi Tanácsnak régebben üzemelt, később a^ Katona József Múzeum kezelésébe adott, s majdan felállítandó kőnyomdája. ÁBRAHÁM RAFAEL dolgozik itt a leghosszabb ideig. Művei közül legismertebb nyolc lapból álló sorozata, a Mesterségek dicsérete. Ezeken montázs-technikával rajzolja meg az illeszkedő és ellentétes, archaizáló és modern motívumokat, korunk ellentmondásaira utalva. Újabban szitanyomatainak terveit komponálja Kecskeméten. BÁLVÁNYOS HUBA munkástémájú realista litográfiái és Babits-iIlusztrációi szintén a kőnyomdában készülnek éppúgy, mint PÁSZTOR GÁBOR nagy szakmai igényességre valló, 1968-ban kivitelezett, s Munkácsy-díjjal jutalmazott illusztrációs munkái (Babits- sorozat). A Kondor-iskolát folytató PETŐ JÁNOS gazdag vonalrajzú és foltokra épített műveket alkot a művésztelepen, míg RÉVÉSZ NÁPSUGÁR kőnyomataiban a természet, a virágok, a burjánzó növényzet, s az emberi klasszicizáló figurák szépsége jelenik meg. Hazajáró lélek Kecskeméten a Fényes Adolf terem-beli kiállítására felkészülő, s színgazdag, finom pasztellképeket festő NOVÁK HENRIK grafikusművész; és felesége, az alkalmazott grafika taposómalmából e beutalási időszakokra kilépő, s jelentős műveket alkotó KILLER MARCELLA. 85
