Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Művésztelep a változó időben
MŰVÉSZET GOÓR IMRE MŰVÉSZTELEP A VÁLTOZÓ IDŐBEN Háború utáni ház, beszakadt mennyezetével, hiányzó lépcsőivel, törött ablakaival, aknalyuggatta tetejével. Egy-egy menekülő vándor meghúzódik benne pár napra, néhány éjszakára. A környék lakói azt mondják: szökött katonák rejtekhelye; itt végzik ki az elfogott német kémeket; rablók tanyája ... A kecskeméti mú'vésztelep közös műterme volt ez a ház, mely vaskos tornyával, két szintjével sebesülten áll a telepített erdő („műkert”) és a gyakorta vízzel borított tisztás találkozásánál. A telepi munkáról Hetente egyszer utazom el mellette vonattal. Kopott ruhás, éhező, lobogó hajú, lelkesült művészekkel telepítem be képzeletben a hajdani tornyos bagolyvárat. Régi lakói közül RÉVÉSZ IMRE volt „titkárával”, MÁTIS KÁLMÁN festőművésszel, későbbi egyetlen mesteremmel találkozom először. Ő az, aki a telep adminisztratív ügyeit intézte, korrigált az öreg mester helyett, s aláírta a késői Révész-műveket, mikor a megfáradt szem már nem tudta biztonsággal felmérni az ecset tolla és a vászon közötti távolságot. Mátis, találkozásunk idején, 1950-ben alapít képzőművészeti szabadiskolát Kecskeméten, ahol heti három alkalommal fej- és alakrajzot tanít. Módszere ugyanaz, amit a művésztelepen gyakoroltak: — A pontos, arányos rajz elkészülte után az egyes tónusokat a papír szélére dörzsölt szénből ujjal „vigyük föl” a papírra, addig ismételvén e műveletet, amíg meg nem leljük a megfelelő árnyalatokat! Később elmarad a vázolás, s a figura, fej- vagy csendélet-tanulmány az előbbi módon fölrakott tónusokból áll egybe. Ennek az a célja, hogy a fej térviszonyai és a háttérrel való kapcsolódás problémái érzékelhetők legyenek, s a tanulmány módja közeledjen a festés technikájához. Mátistól tudom, s művek tanúsítják, hogy Révész idős korában szakított a Mun- kácsy-örökséggel, s eljutott az impresszionizmus színvilágához: nem tartotta már színnek a fehéret, szürkét, feketét és barnát. Azt vallotta, hogy a világos színekkel festett kép mindenkor színesebb, mert közel áll a fényhez, melyből való, s amely nélkül a színek meghalnak. A korrektúra alkalmából a tanítványok csak a tanulmány legnagyobb hibáját hallhatták a mestertől, hogy a számukra ismert dolgok ne keveredjenek össze még nem ismert, tehát érthetetlen fogalmakkal. Fejlődésüket Révész így vélte zavartalanabbnak, s az egyéni adottságokkal is számolt. A mester és a tanítványok Hogyan került Révész Kecskemétre? Főiskolai tanártársai nem nagyon szerették. Sikereire voltak féltékenyek? A rangjára? Mert ő volt az egyetlen, aki Munkácsyhoz igazán közel került? Vagy konzervatívnak tartották? Talán mert hallása, látása egyre romlott, s mivel a legidősebb volt, növendékei megmosolyogták? Egyetlen ok is elég lehetett a művésztanárok és a 75
