Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - Fodor András: Fogódzó, Műteremlátogatás (versek)
FODOR ANDRÁS FOGÓDZÓ Már ejtegeti szirmát a kert végén a jázmin, az akác fürtje sárgán topped az út porában. Nyárfák vattája ődöng, csillog a levegőben . . . Hogy nőtt fel észrevétlenül a porcos fű, mézgás levéli Szólhat rólam az újulás, ha nem volt benne részem? Jó volna ráhagyni magam az évszakok rímére, ám a tavalyi versből egy szó, egy kép mindig fonákra fordul. Hiába hökkent meg a zöld a mólók kőága között, romlott a tóvíz, részegen forog a kéttörzsű hajó; úszó hullát tekert föl buzgó propellerére. De a madárhang tiszta. A sövényen túl vonuló tapadó-sárgablúzos lányok emlőin duzzad az öröm. A szomszédban két szárazon csosszanó kapa párbeszéde mit sem tud az üvegfogdába zárt eszmélkedés kínjairól. S kapu mellől egy kerek-piros arc vidám tükörként vet lobbot a napra. Boldog. Ma is fogott halat. 3
