Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - MŰHELY - Csató Károly: Publicisztikától a forradalomig (Buday Dezső életútja 1906-1919 között)
radalom továbbfejlődésének, illetve továbbfejlesztésének lehetőségével és a kommunista államberendezkedés gondolatával. Az 1914 augusztusában elhallgatott Magyar Alföld, mint a Szociáldemokrata Párt lapja 1918 decemberétől ismét megjelent. December 21-i számában Asszonyok jövője címmel közölte Buday vezércikkét. Megírását a (változatlan) közellátási gondok motiválták: „A volt királynak tízezer finom pólyát csináltattak a katonai készletekből, amikor az utolsó gyermeke született. Tízezer asszony ha megszülte magzatát, nem volt mibe takargassa a kemény hideg elől. Vagy talán tízezer katonának kellett fehérnemű helyett tetve- ket hordania a durva daróc alatt, hiszen a katonai készletek másra kellettek. Eddig így volt. Ezután másképp lesz! (...) Ez a jövő az asszonyok jövője lesz. Ők is szenvedtek a háborúban eleget. Hányszor állottak fagyban-hóban a bolt előtt.” — majd a helyi választásokkal kapcsolatban így szólt az asszonyokhoz: „Olyan embereket fogunk választani, akik velünk tartottak, akik közülünk valók, akik tudják a mi bajainkat. Követelni fogjuk az élet minden jogát, a férfiét is, az asszonyét is.” Január 2-án a kecskeméti Nemzeti Tanácsot átszervezték és 60 szavazó taggal újjáalakították. Harminc tagot a polgári pártok és a keresztény szocialisták, harmincat pedig a szociáldemokraták delegáltak. Az új, hivatalos nevén Kecskeméti Nemzeti Tanácsban a Szociáldemokrata Párt delegáltjaként 7. szám alatt bejegyzett tag lett Buday Dezső. A testület 1919. február elején feliratot intézett a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a református jogakadémiát fejlesszék egyetemi fakultássá. Ennek ügyében — Buday még 1918 tavaszán-nyarán kidolgozta elképzelését a jogakadémia és az agrárszakember-képzés összevonásáról — Somogyi Béla államtitkárral és Jászi Oszkárral az egyetemek akkori kormánybiztosával tárgyalt, s a Nmezeti Tanács február 21-i ülésén arról számolt be: „... az ügy igen jól áll. Indítványozza, hogy e tárgyban küldöttség menjen Budapestre a kormányhoz.” A proletárdiktatúra hatalmi szerve 1919. március 22-én alakult meg Kecskeméten. A hatalom átvételéről szóló hirdetmény közölte: „A város vezetését 15 tagú direktórium vette át, amely a munkás és katonatanácsokból alakult.” A fosztogatások meg- gátlására statáriumot hirdettek, elrendelték a fegyverek beszolgáltatását, s mindenkit felszólítottak, hogy folytassák a munkát. Budaynak, mint direktóriumi tagnak, első intézkedéseinek egyike volt, hogy írásban megbízta Füvessy Rózsi tanítónőt, hogy az összes elemi leányiskolában, az órák félbeszakításával 10 perces szónoklatokat tartson a kommunizmusról és a proletárdiktatúráról. Március 26-án átiratot intézett Sándor István polgármesterhez, amelyben közölte, hogy (március 22-én) a hatalmat átvevő 15 tagú munkástanácsból háromtagú direktóriumot alakítottak, „amely a város politikai ügyeinek tisztázásával van megbízva”. A levelet, mint a direktórium tagja írta alá. A Magyar Alföld a direktórium intézkedéseiről április 13-án számolt be a szerv jelentése alapján. 1. A bankokat lefoglalták, értékeiket számba vették. 2. A rendőrség vezetőit szabadságolták. 3. Dávid százados fegyverraktárát lefoglalták. 4. Bizalmatlansági határozatokat hoztak a főjegyző és más főhivatalnokok ellen. 5. A Gazdasági Egylet vagyonát zárolták. 6. A színházat és a mozit kommunizálták. 7. A többi párt vagyonát zárolták. 8. Új cselédtörvényt alkottak. 9. Előadásokat tartottak a tanítók részére. 10. Proletárgyerekeket ebédeltettek a gazdag családoknál. 11. Lefoglalták a cukrászsüteményeket és kiosztották a proletárgyerekek között. 83
