Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - Sárándi József: Egy önsorsrontó monológja avagy a sorsrontók önkiteljesítő jóslata, Kiterített párbeszéd, A megoldás, Glosszák (versek)
SÁRÁNDI JÓZSEF EGY ÖNSORSRONTÓ MONOLÓGJA AVAGY A SORSRONTÓK ÖN KITELJESÍTŐ JÓSLATA Érvénytelen az életed a gondolatod s a kultúrád is mondja a bíró a kritikus s mind ki pártos végrehajtója a rend ítéletének Ha idomulsz díszproletár lehetsz a költőgyűjteményben de így a társadalom legsötétebb erőit látják megtestesülni benned s lassacskán beteljesítik jóslatuk Csakhogy félnek a sorsrontók is bár tudják: az „uralkodó osztály” egyelőre mit sem tehet érdekedben KIKERÍTETT PÁRBESZÉD Gratulálok a pervesztésedhez — mondta egy fiatal újságíró Manapság ez sem megy „protekció” nélkül — kellett volna kapásból válaszolnom de nálam mindig későn kapcsol a relé Csak az emlékiratokban kerekednek frappánssá az egykori félszeg párbeszédek az emlékiratokban melyeket nem lehet elég korán elkezdeni hisz most én is majdnem áldozatul estem egy maffiának s e közlésről bizony könnyen kiderülhet hogy indokolatlan voltam optimista mert egy holnapi múltidőben az áldozat lesz érvényes csupán A MEGOLDÁS „Cselekvő pozícióba jutni a morális megfelelés keretén belül, kívül maradni és belülre kerülni egyszerre — minden elkötelezett, de öntörvényű értelmiségi örök vágya.,, (Hankiss Ágnes) Lehet-e egyszerre közösülni meg szűzen is maradni? — S mégis a két külön lehetőségből 15
