Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Hegyi Imre - Kovalik Márta: Ház-asság!

Hiszen, ha így van, akkor ez a cél szolgál valamit. Széles körben teszik tény­szerűvé a válás ügyét. Márpedig, ha ezt ilyen fogással is meg kell erősíteni, akkor magának a válásnak a hitele szorul megtámogatásra. Fantasztikusnak tűnő ok villant az eszembe. Nem, ez lehetetlen. Ilyesmiért nem dobja oda az ember a házasságát. Vagy mégis? Ügyvédhez rohantam. Riporter: Ügyvéd úr! Mennyi lenne az adója, pontosabban a luxusadója egy elkészül­tekor kétmillió forintot érő ingatlannak, ha az a Gellérthegyen van. Ügyvéd: 1974-ben hozták meg a Minisztertanács 19-es számú rendeletét, amiben a házértékadó mint új adófogalom szerepel. A rendelet szerint minden olyan ingatlan, amiben állandó lakás van, házértékadó alá esik, ha az értéke a 800 ezer forintot meghaladja. Ennek megfelelően egy kétmillió forint értékű ingatlan után a tulajdonos egy százalékot, azaz húszezer forintot köteles évente a tanácsnak házértékadó címén befizetni. Kiskorú gyermekenként az érték 100 ezer forinttal csökkenthető az adómegállapításnál. Riporter: Tehát jól gondolom, hogyha teszem azt, én vagyok a villa tulajdonosa, ez nekem a beköltözés napjától kezdve évi 20 ezer forintos költséget jelent. Ügyvéd úr, egy gyors témaváltás. Mibe kerülne nekem ebben a pillanatban egy válóper, ha közös megegyezéssel visszük ügyvéd elé és a feleségem ügy­védet fogad? Ügyvéd: Csak az egyik fél fogadhat ügyvédet, férj—feleség nem. Egy megbízónk lehet, akinek a költsége a bírósági eljárási költségekkel, ügyvédi munkadíjjal, illetékekkel együtt 2 ezer, 2 ezer 200 forint körül van. Riporter: Még egy felvilágosítást kérek. Milyen hátrányt szenvednék, ha teszem azt, én lennék a villa tulajdonosa és egy váratlan ötlettől vezéreltetve elválnék a feleségemtől. Ügyvéd: Nem örököl a felesége után, ha az meghal. Riporter: Semmilyen más hátrányom nincs? Ügyvéd: Más hátrányt nem tudunk említeni. Riporter: Tehát ha én ebben a szituációban a beköltözés hónapjában az évi húszezer forintos adóval szemben egy egyszeri válóper 2500,— Ft-ját kiadom, akkor az ügyleten 17 500 forintot kerestem. Ügyvéd: így van. A házértékadót tulajdonosonként szabják ki, megoszlik az érték és ez esetben házérték-adót fizetni nem kell. Riporter: Még egy okvetetlenkedő kérdés. A 180 m2-es, kétszintes villa egy közmeg­egyezéses válóper esetén úgy feleződik, hogy az egyik szint az enyém, a másik szint a feleségemé? Ügyvéd: Ez a tulajdonostársak, a házastársak megállapodásától függ, hogy melyik részt ki fogja a válás után használni. Riporter: De elvileg így is elképzelhető? Ügyvéd: Igen. Riporter: És abból, hogy egy tető alatt él az elvált férj és feleség, semmi néven neve­zendő hátrányuk nem lehet? Ügyvéd: Nem. Semmi. Riporter: Ha netán Önt bíznám meg ezzel a válóperrel, milyen okvetetlenkedő kérdé­sekkel védené ki a fiktív válást. Tehát azt, hogy itt tulajdonképpen nem igazi válóperről van szó? Van-e a törvénynek, akár a iuxusadó törvénynek, akár a válóperes rendelkezéseknek olyan cikkelye, amely kizárja ezt a lehetőséget? 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom