Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1. szám - MŰHELY - Januári beszélgetés. Tóth Klára - Poros Géza: „Mértékem a megismerés” (Interjú Kosa Ferenccel)
lekedet az utóbbi esztendők egyetemes filmművészetében. De nézzük meg hozott-e újat a hetvenes évek elején a BBS^dokumentumfilmezése? Hozott. Gazdag Gyuszi Válogatása és Ember Jutkával készített Határozata fontos előrelépés volt, de nem csupán a dokumentarizmusban, hanem abban, hogy addig megvilágítatlan társadalmi szerkezeteket tett láthatóvá. Tehát gondolkodásunk mélyítésében és pontosításában hozott újat. Haő játékfilmben végezte volna el ezt a munkát, akkor is ugyanez volna rá jellemző. Azért mondom ezt, mert Magyar Dezső elvégezte ugyanezt játékfilmben. Máig is példaadóan újat hozott Sipos Pistának a vietnámi filmje, egyre többet gondolok erre; ő kiment Vietnámba, leállt a front első vonalába, és ott csinált dokumentumfilmet, és minden snittben érződik, hogy életre-halálra filmez. A süvítő golyók elől mindössze csak egy Arriflex mögé rejti az életét. Ennek a magatartásnak pedig az erkölcse érvényes és maradandó. Amikor mi átadtuk a Balázs Béla Stúdiót a következő nemzedéknek, nyugodtak voltunk, mert ez a három fiú együtt biztosíték volt arra, hogy a BBS jó kezekbe kerül. Ha már itt tartunk, szeretném ez alkalommal is, nem tudom már hányadszor elmondani, milyen tragikusnak ítélem meg, hogy ez a három ember elszakadt egymástól. Visszatérve a dokumentarizmus térnyeréséhez, azt hiszem nem szabad elfelejteni a filmkészítés sajátos körülményeit sem. Minden forgatókönyv a legutolsó mondatig ellenőrzésre kerül, ezért a dokumentumfilm olykor praktikus menedék is, a bizalomért folytatott szabadságharc néha hatékony fegyvere. A játékfilm-forgatókönyvek elfogadására még ma is sok esetben a bizalmatlanság, a túlzott óvatosság jellemző. Ezt én nagyon fontos összefüggésnek érzem, mert miután megismerésről beszélünk, a kimondhatósági határok tágítása nagyon fontos, hiszen a megismerés nem csó- csálást jelent. A már megérlelt, kimondott igazságok ismételgetésével elsekélyesítjük azokat. A műalkotás ismeretlen területek feltárását jelenti. Ez is harc. A magunk gyarlósága ellen éppúgy, mint a fölfegyverzett közöny ellen. Ha megnézitek mindazokat, akik példaadók lehetnek, nem adták alább. Belebukni, beleszakadni is csak olyasvalamibe érdemes, amiért élni tudna az ember... Nem akarok igazságtalan lenni, nem mondom, hogy Magyarországon nem lehet újat mondani. Mert lehet, ám a ki- mondhatóságnak vannak történelmi, sőt naponta termelődő határai. A határok tágításáért élesek a harcok, mondatokért, szavakért, gesztusokért is küzdeni kell. Ez feszültséget okoz és kikerülhetetlen az erők megütközése. De az ember nem csodálkozhat ezen. Ha egy mű nem okoz feszültséget, a megismerés jó értelemben vett, természetes feszültségét, akkor készítőjének el kell gondolkodnia azon, vajon jó úton járt-e, csinált-e valamit, vagy csak léggömböt hámozott. Ami az általad említett feszültséget illeti, aligha szenveded hiányát, elvégre valamennyi filmed bemutatóját vita követte. Hogyan éled meg ezeket a vitákat, hiszen a szenvedély fakasztotta „ütések” egyike-másika olykor öv alá tévedt? — Ami engem illet, szerencsés vagyok. Nincs időm se unatkozni, se panaszkodni. Mióta filmeket készítek, állandó feszültségben élek. Vannak állhatatos barátaim és elszánt ellenfeleim. Nagy László egyik közös munkánk fogadtatásának elemzése során arra tanított, hogy némelyik támadás fölér a legmagasabb elismeréssel. Gyakorlatilag ennek a fölismerésnek köszönhetem, hogy eddig még a mély ütések után is volt erőm fölegyenesedni. Legutóbb például a Küldetés című filmem kapcsán heteken át el- ismerőbbnél elismerőbb kritikák jelentek meg ország — sőt világszerte, csakugyan New York-tól Tokióig. Balczó Bandival megállás nélkül jártuk az országot és naponta tapasztalhattuk a különféle ankétokon, hogy milyen létfontosságú kérdés az emberek számára a teljesítmény igazságos megítélése, az emberi értékek megbecsülése stb. Jól tudtuk, hogy azok a kérdések, kérdésföltevések, amelyek a Küldetésben fölmerülnek, a mi átmeneti korunkban még jó néhány ember érdekét sértik. Nem mindenki örül a teljesítmény igazságosabb megítéléséért folytatott küzdelemnek, 69
