Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 8. szám - Farkas Árpád: Régészet, Duruzsolások, Újévi hó, Intim (versek)
ÚJÉVI HÓ Sustorog a jó, szaporodó rejtelmeinket rejtegető újévi hó Hódítanak pici ejtőernyőkön alálibbenő suttogások, Mindenség ontja petéit: pelyhes titkot; mozdul érte a szél, ezüstté kikölti. Vélek szemverő szikrázásban pocsolyát, sarat tündökölni. Vagy csak futkosó reményem puha lábnyomai az égen? Csak szándékok tülekvése a hó alatt? Hull csak a jó ikrásodó rejtelmeinket rejtegető újévi hó! INTIM Fekete hold űz, körömre kaplak, s mint a nyárfát hámozlak, szoknyád sussan, melltartód, sikló vállpánt csússzon bőröd haván le, s csiklám csitkók nézik, mily esetlenül állok mosolyod forgácsában térdig. Vad galopp kap fel, vágtat egy ménes, kösöntyűt, násfát hoz neked, édes. Fekete hold űz: szeppenten szipogó évám bal melle alól egy anyajegy szomorún néz rám.
