Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 4. szám - MŰHELY - Szalay Károly: Jegyzetek a szatirikus antihősről

amennyit ér valójában. Mégis, nagy közöttük a különbség. A közvélemény a karrieris­tát megveti, lenézi, a szélhámossal rokonszenvez. A szatírában a szélhámos nem szük­ségszerűen antihős, gyakran előidézője, eszköze a szatirikus leleplezésnek. Tersánszky Kakuk Marcija, Rideg Szerencsés Kristófja is szélhámos, de más kategória, mint a később szóbakerülők. Csavargó, pikareszk-proletár hősök, akiket a mostoha társa­dalmi körülmények késztetnek szélhámosságokra, tetteik azonban nem felhőzhetik be énjük tisztaságát. Korunk polgári irodalmának klasszikus szélhámosa Félix Krull. Gátlások, erkölcsi aggályok távol állnak tőle. Az, hogy egy szatíra szélhámosa hős vagy antihős lesz-e, a külső körülményektől is függ. Lukács György írta Félixről: „azért lesz szélhámos, hogy olyan életet folytathasson, mely fantáziájának megfelel, hogy önmagáról való, fantáziából fakadó elképzelését rákényszerítse az életre.” Ezzel azon­ban szatirikus kritikát is mond koráról: „Thomas Mann-nak ironikus-önironikus bírálata a mai polgári társadalom felett, itt egészen új, teljességgel eredeti tárgyat vá­laszt: csak a szélhámos tud ma, a hanyatló polgárság világában eljutni személyiségének önélvezetéhez” (Lukács György). Nem az anyagi előny a fontos számára — bár ez is eszköz lehet céljai megvalósításához —, hanem a „neki való kalandok lehetősége”, s az, hogy „ő maga helytálljon e kalandokban.” A Félix Krull-i szélhámosnak a „ráter­mettség magas fokára” van szüksége ahhoz, hogy valóban helyt is álljon. „Éleselmé­jűségre”, „okosságra”, „helyzetfölismerésre”, „mértékre”, „modorra”, „intelligen­ciára” és még sok másra. A szatirikus szélhámos típus-változatait azonban nem lehet társadalmi kapcsolataik figyelembevétele nélkül értékelni. Félix Krull is, Osztap Ben­der is saját egyéniségét akarja megvalósítani görbe utakon. Míg Krull útjai azonban a kapitalizmus ellenében tisztességtelenek, Osztap Benderéi a szocializmus ártalmára azok. Krull csak oda akar eljutni, ahová jónéhányan eljutottak a kapitalizmusban, épp oly erkölcstelenül mint ő, csak ezek módszereit szentesítette a tőkés kizsákmányolás elve. Osztap Bender szélhámosságait viszont nem szentesíti a szocialista munkamorál. Korunk a szélhámos két alaptípusát ismeri — a szocialista szatíra szerint legalábbis: az egyik érdemtelenül akar jutni pozícióhoz, anyagi előnyhöz, hatalomhoz, amire képes­ségei, erkölcsi tartása, meggyőződése, közösséghez tartozási érzéke nem jogosítják föl — karrierista szélhámos. A másik pusztán anyagi előnyöket hajszol, ugyancsak hozzá nem értéssel, dologtalanul, csalással, hogy magának esetleg korszerűtlen életformát teremtsen — akkor közönséges szélhámos. A szélhámosnak három jellegzetes konfliktus-alaptípusa lehetséges. Az elsőben a szélhámos képtelen, abszurd, értelmetlen ötlettel szédíti meg áldozatait, s ezt az ötletet mindenki lelkesen meg akarja valósítani. Mocsár Brusz Menyhértje (Kerek egy millió, 1968) modern Hlesztakov, az emberek önálló gondolkodástól való iszonyodását kamatoztatja. (A tömegek szellemi lustasága mindig kedvezett a szélhámosoknak). Csalása eredménye, a vályogvetési illeték apró kis budi-hivatala világméretű székházzá és szervezetté nő, őt magát is meglepi. Bárány Tamás a Nagy idők tanúja (1974) című regényében foglalta össze az elmúlt hetven év szélhámosság-típusait. Figurája — félixkrulli modell változata — sziporkázó szellem, ontja magából a fényes csalásokat, olykor emberfeletti erőfeszítéseket téve, hogy megvalósítsa életcélját, a munka nélkül elért jólétet. Mert számára a jólét akkor az, hogyha munka nélkül jutott hozzá. Emberi lustaságra, hiszékenységre, szellemi tu­nyaságra épített csalásai, ötletei korhűek, kort jellemzőek. Mások a monarchia idején, mások a harmincas években és mások napjainkban. Bárány hősének van stílusérzéke, s van intelligenciája, tudja, mit mikor. De önmaga is tragikomikussá válik, hiszen egy életet gürcölt végig szellemileg és fizikailag is, hogy ne kelljen gürcölnie. S az ered­mény: csa ássál szerzett elmegyógyintézeti beutalót. Gyönge vigasz a csaló számára a jogtalanság: vajon nem határeset-e a jogos ott-tartózkodással? 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom