Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 4. szám - Tarján Tamás - Reményi József Tamás: „Forrázó” Paródiasorozat (Szemelvények egy népszerű tematikus számból: Weöres Sándor, Zám Tibor, Veress József, Utassy József, Heleszta Sándor és Rudas János írásairól készült paródiák)
A legújabb időkben a téma tovább manipulálódott, s a korszerű tucattermékekben a két szerető szív ne adj’ isten, hogy egymásra találjon. Bár napjainkban akadnak ennek ellentmondó kísérletek is (pl. Lesbie Busman filmjei), ezek nem elég gyümölcsözőek, a polgári filmművészet további sorsát tekintve sem. 3. kép, amelyben F. Ilma Hunnia tájain jár A magyar film egészen 1945 áprilisáig a burzsoá filmlimonádé egyik sajátos buboréka> bár érdekességként meg kell jegyeznünk, hogy még májusban is forgattak egy filmet a régi mozifelfogás szerint, eléggé el nem marasztalható módon ügyet sem vetve a korszak- határra. Hogy valami alapvetően megváltozott e téren, az először Pusztai Kiss Szarvas- bőgés, majd Lápi dürgések című alkotásaiban vált nyilvánvalóvá, amelyek hazugságoktól, előítéletektől mentesen foglalkoztak a szerelmi élettel. Ugyancsak merőben új légkört teremtett az 1951-ben készült Keményen állunk, amely egy gépírófiú és az élüzem igazgatónőjének válságokkal terhes, de perspektivikus kapcsolatát mutatja be. A legújabb magyar filmtermés sok biztató jellel szolgál, főként empirikus szinten bővítette a korábbiakat (ld. pl. Ha itt lesz Jani, Holnap egy túzok, Szilveszteri szeánsz stb.) De éppen az elért eredmények bátorítanak arra, hogy hiányérzetünknek hangot adjunk. Különös módon ugyanis nem ábrázolta eddig a magyar film a hálókocsi-kalauzok udvarlási szokásait, a szüzességi fogadalmat tett gimnazista lányok pszichózisát, firenzei bank- tisztviselő szerelmi csalódását a Balaton-parton, továbbá Báy Tünde egy napját (Bp., Népszínház u. 12. I. e). De van még idő, hiszen — akár axiómaként is megfogalmazhatjuk — amíg lesz film, lesz szerelem is. Reméljük, nemcsak a nézőtéren. UTASSY JÓZSEF FINNORSZÁGI ÉLMÉNYTÖREDÉK Tampere! Tompora ! ! ! HELESZTA SÁNDOR—RUDAS JÁNOS A NAGYCSOPORTOS (3—6 ÉVES KÖRŰ) FIATALOK SZEXUÁLIS MAGATARTÁSA Köztudott ma már a fejlett szexuálpszichológiai és a még fejletlenebb szociológiai kutatásoknak köszönhetően, hogy a fiataloknál igen korán jelentkezik a szerelmi élet, a szexualitás intenzív igénye. Jelen tanulmányunkban a nemzetközileg is elismert szovjet kutatópáros, Émpirov és Vampirov vizsgálatai nyomán haladva a 3 —6 éves korú (nagycsoportos) fiatalok szexuális magatartását és szerelmi kultúrájának domináns tényezőit elemezzük. Figyelemreméltóak az amerikai Lottyman eredményei is, megbízhatóságukat azonban csökkenti az a tény, hogy a szerző megszökött a dadussal. Mintavételre a kecskeméti 606-os számú Czeizel Endre óvodában került sor. Megkérdeztünk 142 nagycsoportos személyt, valamint további 4321 főt, akik az óvodai felvételi rendszer pillanatnyi gondjai miatt egyelőre kiszorultak az intézményes keretek közül. A hím- és nőneműek száma közelítőleg azonos (48, illetve 49%; a 3%-nyi „nem mutatja meg” kategóriával, elhanyagolható- ságát ismerve, nem foglalkoztunk). A kérdőíves módszert egyes adatközlők komolytalansága miatt (tépés, hajtogatás stb.) nem alkalmaztuk, s gátló körülményként jelentkezett a sajnálatosan nagyfokú analfabétizmus is. 22
