Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 3. szám - DOKUMENTUM - Romsics Ignác: Sisa Miklós levelei Buday Dezsőhöz (Adalékok a Galilei Kör és a Szabad Gondolat történetéhez)
SISA MIKLÓS LEVELEI BUDAY DEZSŐHÖZ ADALÉK A GALILEI KÖR ÉS A SZABADGONDOLAT TÖRTÉNETÉHEZ A Galilei Kört tudóssá lett vagy visszaemlékezéseiket időben elkészítő vezetőinek és egyszerű tagjainak lassan fogalommá váló nevei mellett kicsit úgy tűnik, mintha Sisa Miklóst a szűkebb szakma is elfelejtette volna. Neve Kende Zsigmond közelmúltban megjelent memoárjának függelékeként közölt, a Kör és a Társadalomtudományi Társaság vezető tagjainak főbb életrajzi adatait ismertető kislexikonból is kimaradt. Igazságtalanul, mert a tagság 1916-ban is Sisát választotta elnökévé, s mert az 1918 őszén ismét megjelenő Szabadgondolatnak is rovatvezetője és — Polányi Károly, Rudas Zoltán mellett — társszerkesztője volt. A feledékenység vagy ismeretlenség persze részben érthető, hiszen Sisa nem Budapesten született, mint a vezetők többsége és a társaság jórésze, hanem 1893. november 15-én Pápán, családja sem ismert szabadgondolkodó, mint a Polányiak (egy névtelen pápai zsidó-tanító, Sisa Adolf volt az apja), s végül tanulni sem a pesti egyetemre, hanem a Kecskeméti Jogakadémiára ment, ahol 1911-től 1914-ig tanult és vizsgázott „igen szorgalmasan", „igen jól", „jelesen", ahogy ez az iskola származási íveiben ma is olvasható. De az egyszerű eminensi szerep Sisát már a „hírős város"- ban sem elégítette ki, Kecskemét mint a Jogakadémiai ifjúság szószólóját, sőt lapszerkesztőt és újságírót is megismerte. Egyrészről vezérszónoka Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi című könyve elleni tiltakozás kecskeméti eseményeinek és titkára a város Leányegyesületének.3 (Utóbbi a jogakadémiai diákok, mindenkori vezető egyéniségét illette meg.) Másrészről előbb segédszerkesztője, majd szerkesztője a város időszaki színházi hetilapjának és címoldalon jegyzett főmunkatársa Az Alföld című társadalomtudományi folyóiratnak, amelyet — Duna—Tisza közi viszonylatban egyedülálló kezdeményezésként — a kecskeméti baloldali értelmiség indított 1914 elején. S mindezek mellett — huszonegy évesen — novellákat ír és Freud-írásokat tanulmányoz.4 A jogakadémia befejezése után visszament Pápára, majd doktori vizsgáinak letétele után, 1916 elején Budapestre költözött. Mindezt már volt kecskeméti tanárához, Buday Dezsőhöz küldött leveleiből tudjuk, akinek egyébként — a budapesti joghallgatók századeleji „szocialista diákcsoportjának" egyik alapítójából a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének megalakítójává és vezetőjévé vált ügyvéd, Lőwy Ödön mellett — oroszlánrésze lehetett abban, hogy az alig Pestre került fiatalembert a Galilei Kör tagsága már 1916-ban — Polányi Károly, Rubin László, Rudas Zoltán stb. után! — alkalmasnak találta a társaság elnöki tisztének ellátására. Szintén Buday közelmúltban beszállított hagyatékából3 került elő az az alábbiakban közölt három levél, amelyek nemcsak Sisa, hanem a Kör tevékenysége és a Szabadgondolat szerkesztése szempontjából is érdekesek. Mindhárom levél a kecskeméti Katona József Múzeum tulajdona, ahová 7 személyes jellegű Sisa-levéllel és 1 képeslappal együtt 1975-ben kerültek. A levelekre, melyeket betűhíven közlünk, Nagy Ádám, a hagyaték rendezője hívta fel figyelmünket. * * * I. Kedves Dezső, Kérem postafordultával szíves értesítésedet, hogy volna-e az ellen kifogásod, ha „Társadalmi ideál '• czímű könyvedet szerdához egy hétre a Galilei Körben ismertetném. A Galilei körben szerdán esténként könyvismertetések vannak, hol 25—35-en vannak jelen. Ilyesféle kommünikéket szoktunk leadni róla: „A Galilei körben minden szerdán este könyvismertetés van. Folyó hó ennyedikén Dr. Buday Dezső: A társadalmi ideál című könyvét ismertetik." Mi újság egyébként? A Nyugatnál esedékes egy tanulmányom. Címe: A nemzeti lélekről. Hogy mikor fogja Ignotus hozni, azt nem tudom. Múltkor kérdeztem Héttőitől, hogy vajon 25 éves írói jubileumom előtt megérem-e, hogy a darabomat7 előadják? Diplomatikusan azt válaszolta: Reméljük a legjobbat. Nem tudom, hogy legjobb alatt mit értett. A Galilei körben most olcsón lehet franciául tanulni egy francia internált újságírótól, kinek egész naiv elképzelései voltak a Galilei kör elnökéről: azt hitte, hogy még meg van neki a pallosjoga. Nagyon kedves volt, amilyen hódoló reverendával beszélt velem. Szeretnék rendezni egy békeciklust és már előzetesen tárgyalok Adréka rendőrkapitánnyal, hogy engedélyezze, utalva arra a precedensre, hogy Tisza Istvánnak is megengedte a parlamentben. Üdvözöl Szombat. [1917.] I. 27. 84 igaz barátsággal Sisa Miklós
