Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Kelemen András: A sámánizmus - kórlélektani szempontból

(als ob) típusú vallásos tartalmú hallucinációk. Viselkedése elütővé (deviánssá) vált, vallásos túlértékelések, halálfélelem, ugyanakkor öngyilkossági késztetés, bűnösség! tartalmak jelentkeztek a várakozási feszültség légkörében. Az idézet időpontjában is megállapítható volt erős szorongása.

Ellentétben a sámánok pszichotikus élményeivel, itt nincs a válságnak megoldása, az újra jelentkezik. Ugyanakkor semmiképpen sem képes manipulálni tüneteivel; társadalmi igényhez igazítani, vagy megrendelésre előidézni azokat. Márpedig a sámán bármikor kész az „utazásra”, a révülésre, ellenpéldaként pedig tudjuk, hogy a Szovjetunióban állami parancsra a sámánok gyakorlatilag abbahagyták korábbi mágikus tevékenységüket.

Felmerülhetne még az az érv, hogy az is a társadalom elutasító hozzáállásának hatása, hogy t.i. a beteg nem tanult meg bánni a tüneteivel, s azokat szabályozni nem tudja. Erre a fenti példák adják a választ. Miért jutott teljesen más végeredményre első betegem, mint pl. a harmadik (Ugyanabban a társadalomban élnek, sőt a szubmiliő is erősen hasonló— mind a családszerkezet, mind a képzettség szempontjából; pl. mindegyikük technikai pályán működik).

Mindebből arra akarok következtetni, hogy különleges — kórosnak tekintendő — elmeállapotok feltétlenül szerepelnek a sámán-iniciációban, azonban tartós vagy ciklikusan visszatérő elmebetegség esetén az újra és újra feltámadó kóros élmények annyira szétzilálják a személyiséget, hogy azt semmiféle társadalom sem képes világnézeti értelmezéssel sámánisztikusan felfogni. Inkább félt és megvetett boszorkány lesz az ilyen ember, mint lelki vezetőül elismert sámán.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a sámán nem boszorkány, a két fogalomnak eredetileg nincs szerves kapcsolata. Kiváló példa erre egy 1725-ben lezajlott boszorkányper jegyzőkönyve.20 A Debrecenben lefolytatott per vádlottja, Bartha Andrásné Balási Erzsébet a kínvallatás után is tagadta boszorkány voltát, vagyis, hogy az ördögökkel cimboráit volna. Viszont nyíltan hangoztatta, hogy táltosnak született s Erzsók lánya is két foggal jött a világra. A táltosságot ugyanis istentől valónak vallja, s a kérdésre: „Ha tátos, micsoda erejek s tisztek van a tátosoknak?" így válaszol: „Viaskodnak az égben a birodalomért". A magyar boszorkányperekben gyakori ez a védekezés. A boszorkány ugyanis a gonosz hatalom szolgája (eladta lelkét az ördögnek). Egyénlélektani szempontból kimutatták, hogy tulajdonképpen torzult anyakép tükröződik a boszorkány fogalmában.21 Az anya emberfeletti lénynek tűnik, ahogy a csecsemő számára érthetetlenül képes jutalmazni és büntetni. A büntetés, pl. az anyamell megvonását éli meg így a csecsemő, dühöt és szorongást vált ki. A magyar nyelv találó szópárral fejezi ki az ellentétes érzelmi tartalmat: anya — banya. Szintén az anyaképből való kiindulásra utal — az eltolás működésével magyarázhatóan —, hogy a boszorkány gyakran bába (1. „vasorrú bába") volt (itt érződik a szülés erős érzelmi töltést hordozó szerepe, mely a kapcsolatot létrehozza). A bűntudattal elfojtott szexualitás szerepére utal, hogy a boszorkány meztelenül, seprűnyélen lovagol (a nemi érintkezés alig leplezett jelzése). A kemencetartozékok (kölyü) szerepe is arra utal. A férfiboszorkány másodlagos jelenség, erre utal, hogy a perekben való gyakorisága kb. 2%-os.

Csoportlélektanilag a boszorkányképzet a társadalmon belüli feszültségek, támadó indulatok szelepe. Az egész világ ellenséges voltát megélő embert csak közössége védi. Viszont a társadalomban mindenkit ér a többiek részéről frusztráció. Az ellenséges érzés nyílt kimutatása, az ellenséges cselekvéssel való reagálás szétzilálná a közösséget, ezért ez elfojtás alá esik. A belső agresszív késztetés és a kívülről eredő tilalom feszültséget, kételyt bizonytalanságérzést (ambivalenciát) eredményez. A kiis- merhetetlennek és ártalmasnak felfogott világban a kiszolgáltatottság érzése meg54