Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 12. szám - Hervay Gizella: Versek (Ítélet volt, Útjelző, Küldetés)
HERVAY GIZELLA ÍTÉLET VOLT kivégeztek és túléltem a halált akár egy levert forradalom kötélről levágva béna karral arcomról a húst is lenyúzhatom szívemről a ráncokat is megőszül a rózsa reggelig rámcsukja börtönszemét a közöny bűnöm meg nem ítéltetik mert velem született a halál s én nem éltem halált vele körülsziszeg a száműzöttek elmúlhatatlan szele ÚTJELZŐ a holddal együtt elfogyok feltámadok a nappal szakadékba hullhatok tiszta öntudattal holtom után már senkisem ítélhet halálra élek közietek örökös útjelző bádogtábla sorsot cserélek veled leszek helyetted árva magam ítéltetek felnemtámadásra KÜLDETÉS küldj a föld alá nagykövetnek szemgödrök mélyére elnémulni töröld el a feltámadást húzd át testem útlevelét ültess vadsóska martilapu alá kergess világgá csontviharba kötényem tartom akkor is májusi cseresznyefa alá
