Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 10. szám - SZEMLE - Ács Zoltán: Új könyv a hazai németség történetéről
delmének, szőlőtermelésének, vallási és szellemi életének, a polgárság írásbeliségének is rendkívül értékes forrása. Nincs helyünk itt a tanulmány részletes ismertetésére — reméljük, másutt ez is megtörténik —, ezért csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a dolgozat az elmondottakon túl fontos ár- és bértörténeti adatokkal szolgál a 15. századra vonatkozóan, s ennek bizonyára történészeink is hasznát veszik majd. A so- ronkövetkező két tanulmány, Manherz Károly, a Mosoni-síkság németsége és Boross Marietta, a Mosoni-síkság német kéziratos énekeskönyveinek illusztrációi értékes telepítéstörténeti és művelődéstörténeti adatokkal gazdagítják a hazai németség eddigi képét. Köztudott, hogy a magyarországi németség körében jelentős gazdálkodási ág volt a tőke- és munkaigényes, komoly szakértelmet követelő szőlőtermelés. A Budai-hegyvidék egyik legjelentősebb szőlőtermelő községe Zsámbék volt. Hajdú Erzsébet (A zsámbéki szőlőművelés leírása) gazdag ábra- és fénykép- anyaggal illusztrált tanulmánya nem elégszik meg a zsámbéki németség történeti kialakulásának és szőlőművelésének rövid bemutatásával. Összehasonlító néprajzi és nyelvészeti elemzéssel keresi azokat a kölcsönhatásokat és eltérő különbségeket, amelyek a környező magyar falvak és a nyugat-magyarországi szőlőművelés és a zsámbéki között fellelhető. Vargha Károly egyik jelentős, nagyobbrészt németek lakta tájegységünk németségének 18. századi történetével foglalkozik (Adatok a zselici németek betelepedéséhez). Abban egyetértünk a szerzővel, hogy nehéz jól hasznosítható, megbízható forrásokra lelni a németek betelepülését és 18. századi mozgását, továbbvándorlását illetően. Nem közömbös azonban a már feltárt források szakszerű értelmezése, esetleges újraértelmezése, s mindazoknak az okoknak oknyomozó feltárása, amelyek a hazánkba betelepült németségnél hazai taszítóerőként jelentkeztek. Ugyanakkor szükséges a hazai társadalom, politika és jogtörténet részletes elemzése is a 18. századi mozgások megértéséhez. Mindezek helyes ismeretében és feltárásában keresendők az általa felvetett kérdésekre adandó válaszok egy része. Imre Mária—Manherz Károly tanulmánya (Adatok a mecseknádasdi és óbányai fazekasság néprajzi leírásához) a 18. században betelepedett németek fazekasiparának kialakulását, a nyersanyagkitermeléstől az égetésig terjedő munka- folyamatokat tárgyalja. A kötetet Kiss Elly tanulmánya zárja, amely a magyarországi németek néptánchagyományának kutatásában új szempontú, úttörő munkának számít. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a színes, sok illusztrációval színesített kötet jól szolgálja hazai nemzetiségeink történetének tudományos kutatását, s ellentétben az első kötettel, azokat a követelményeket, melyeket az interdiszciplináris kutatások és feldolgozások ma joggal megkívánnak. ÁCS ZOLTÁN 87