Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 3. szám - Pavlovits Miklós: „Aigisztosz” (Elektra-variáció)

AIGISZTOSZ: Gondolkodjál Oresztész! Semmi nem késztet téged egy ostoba, értelmetlen döntésre. Nézd: felemelem mind a két ke­zem, megadom magam. Csak nem támadsz védtelen emberre?. .. ORESZTÉSZ: Csak fecsegsz, fecsegsz! Hozz egy kardot! AIGISZTOSZ: Nincsen kardom, és nem hozok! ORESZTÉSZ: Nézd, nekem van! (előhúzza a kardját) Meglep? . . . Azt hitted fegyverte­lenül sétálok be a kelepcédbe?... Hol a kar­dod? Most már elő vele! 5. JELENET Klütaimnésztramajd Kleon fegyveresekkel KLÜTAIMNESZTRA: Mi történik itt?... Kleon! Ide! ORESZTÉSZ: Atyám kiontott véréért, nesze! (többször is beledöf Aigisztoszba, aki a földre zuhan). Az alvilág se fogadja be lelkedet! . .. AIGISZTOSZ: Fáj, fáj Oresztész! Tehetségtelen vagy még az öldöklésben is! ORESZTÉSZ: Dögrovásra jutsz! Temetetlenül fog elrohadni a tested! 6. JELENET Elektra rohan be, majd Püladész ELEKTRA: Mi történik itt?... Oresztész! Aigisz- tosz! Mi van veled! AIGISZTOSZ: Nem értett meg semmit! ORESZTÉSZ: (Kleon felé) Ne merjen senki hoz­zám nyúlni! KLÜTAIMNESZTRA: Vegyétek el a fegyverét! PÜLADÉSZ: Ne ijedj meg tőlük! Csak háttal a falnak! Gondoljátok meg emberek; ő a király! ORESZTÉSZ: Te miért rettegsz annyira a kar­domtól, Klütaimnesztra? Bűnösnek érzed magad? Ki ölte meg apánkat? Elektra vála­szolj ! AIGISZTOSZ: Ostoba. Nézd ezt a vörös tócsát! Belőlem folyik, én voltam, hallod? KLÜTAIMNESZTRA: Ő volt, hallod, Oresztész, most mondja, hogy ő volt! ORESZTÉSZ: Válaszolj Elektra! Most már mind­egy! ELEKTRA: (Klütaimnesztrára mutat) Az nem lehet, hogy ő megússza! AIGISZTOSZ: (Hörög) Miért nem tudtok letérni az útról! AIGISZTOSZ: Tizenötéves korom óta nem volt kard a kezemben és most sem lesz. ORESZTÉSZ: Farkasként gyilkoltad meg az apá­mat, majd báránnyá változtál?... Védd ma­gad! AIGISZTOSZ: Megadtam magam, nem bánthatsz. Nincs okod a bosszúra, és nem is védekezem! ORESZTÉSZ: Hazudsz! Gyilkos! Én vagyok a törvény! Miért nem most mutatod meg bátorságodat? Nesze apámért! (Aigisztoszra sújt). AIGISZTOSZ; Örült vagy! Lemészárolsz egy védtelent? Jaj! . .. Segítség!!! KLEON: Vegyétek körbe gyorsan! KLÜTAIMNESZTRA: Gyorsan, gyorsan! Oresz- tészhez! Éljen! AIGISZTOSZ: Ismét csak vér, mocskos vér! ORESZTÉSZ: Megfizettél mindenért! Gyilkoshoz méltón pusztulsz el! KLEON: Vegyétek körbe gyorsan! ORESZTÉSZ: Engem?... Ki merészel hozzám nyúlni? Én vagyok a király! Püladész segíts! KLÜTAIMNESZTRA: Nem igaz! Hazudik! Fiam! Nem én voltam! Vegyétek el a kardját. (Berohan a palotába, Oresztész utána fut.) KLEON: (Megállítja a katonákat). Állj! Most már hagyjátok! Ő a király. Te elrohansz Nikiász- hoz, megmondod, szállja meg Apolló templo­mát. Vigye az egész osztagot! Demos elfogja a vének tanácsának tagjait! Futás! Karion körülveszi a fórumot! Gyorsan! A kőoszlop­tól balra csoportosulnak Aigisztosz hívei. Te az embereiddel körbeveszed őket és a pincébe csukod valamennyit. Őrizzétek jól! Rohanjatok!... AIGISZTOSZ: (Elektrához) Menj innen, mert üvölteni akarok!... Vér folyik a hasamból! Elektra! Iszonyúan fáj! ELEKTRA; Szegény Aigisztosz! ... Miért nem védekeztél?... AIGISZTOSZ: Megkapta volna ingyen, de ő még­is fizetni akart... Vér .. . engedj .. .! Jön a sötétség... és milyen üres... (feje le- hanyatlik). III. FELVONÁS 7. JELENET (Klütaimnésztra éles sikolya hallatszik ki a palotából) KLEON: Éljen Oresztész király!... a kardja.) Beteljesedett... Győzött az igaz­ELEKTRA: Nézd, Püladész ... Meghalt... ság. Gyerünk a térre. (Elektrára néz). ORESZTÉSZ: (megjelenik a kapuban, kezében ELEKTRA: (Elfordítja a fejét) 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom