Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 3. szám - Pavlovits Miklós: „Aigisztosz” (Elektra-variáció)
foglak dönteni trónodról, mert nem hiszek neked! Jogom van a bosszúra, és be is töltöm! Érzem, közeleg az idő, amikor halálmadárrá válók és vijjogva kergetlek világgá! Csőröm, karom a húsodba vágom és marcangolom majd a májadat. Elcsúfítom arcod szépségének utolsó maradékát is. Ha ezer 5. JELENET Elektra egyedül ELEKTRA: Phü . . ! Egészen belefáradtam. De megérte. Most órahosszat zokog majd a szobájában. Mellét veri és csaknem megfullad az önsajnálattól. De úgy kell neki, megérdemli. Hiszen amint levegőhöz jut, úgyis első dolga lesz a tükörbe nézni. Hüppögve megállapítja: rémesen néz ki, így nem kerülhet az emberek elé. Ez egy óra szépítkezést jelent . . . (lenéz a bástyafalon át a térre). Csupa bolond mindenütt! ... Az egyik her6. JELENET Oresztész — Püladész — Öreg PÜLADÉSZ: Nem, nem megyünk be a palotába. Kérünk, hívd ki uradat ide a kapu elé, itt szeretnénk üdvözölni. ÖREG: Azt mondta, ha vendégek jönnek, vezessem hozzá őket. ORESZTÉSZ: Bizonyára másra gondolt. Azt jelentsd neki, hogy két lovag érkezett Spártá- ból, szeretnénk tiszteletünket tenni. ÖREG: Igen. Megyek és szólok neki. Két lovag Spártából ... PÜLADÉSZ: Várj még egy percet. Mondd meg nekünk, miként szólítjátok Aigisztosz urat! Mi a címe, rangja! Király, helytartó, fővezér, vagy micsoda? Egyáltalán, mondd meg nekünk, ki uralkodik most Argoszban? ÖREG: Nincs most nálunk úr Argoszban uram! Aigisztoszt pedig csak Aigisztosznak szólítjuk. Csupán a királynénak adunk tisztességet. ORESZTÉSZ: És a lánya! Elektra hercegnő? Ő is itt él, ugye? ÖREG: Igen, itt lakik a palotában. ORESZTÉSZ: Hogyan megy a sora?Jól bánnak vele azok ketten? ÖREG: Nem tudom én azt kérem, de hát miért bánnának vele rosszul? PÜLADÉSZ: Ha nincsen úr Mykénében, akkor ki szab törvényt? Valaki csak tart rendet ebben az országban, nem? ÖREG: Magunk tartunk rendet uram. A törvééleted lenne, hát ezerszer bánnád meg születésed óráját. És még ezerszer azt. hogy a világra hoztál! . . . KLÜTAIMNESZTRA: (magán kívül) Ne, ne, ne! ... Ne kezd újra, ne! Könyörgöm ne kezd! . .. (berohan a palotába). vadó szépségének leplezésével tölti idejét. A másik pedig csak afátum ködképeivel foglalkozik. Micsoda ostobaság ez a kőoszlop is . . . Azt hiszi talán, hogy okosabbak lesznek az emberek a tébolyult családi viszály tanulságától?. . . Szén kellene... Készítek Aigisztosznak egy kis meglepetést. Az ő neve is jól fog mutatni a kőoszlopon. Hiszen mindenki tudja, ott a helye. nyékét is közösen hozzuk. Amit a többség akar, azt kell megtartani mindenkinek. így aztán magától is rend van. Úgy értem, nem kell külön törvényeket és külön rendet csinálni . . . PÜLADÉSZ: Adót sem fizettek a kincstárnak? ÖREG: De. Igen. Abból építünk utakat meg épületeket. PÜLADÉSZ: Mit szólsz ehhez az állami berendezéshez? Hallottál már hasonlót? ORESZTÉSZ: Mondd, Öreg, harcoltál te Trója alatt? ÖREG: Igen, ott voltam a görög seregben. Hek- tor hasította fel kardjával a bal vállamat. Erre büszke is vagyok. Bár nem jártam valami jól a sebesülésemmel. Hazaküldtek, mielőtt még bevették a várat és így kifelejtettek a névsorból, amikor a győzelmi zsákmányt felosztották. Ezért maradtam szegény, zsoldos katona. így hát csak annak örülhetek, hogy legalább a puszta életemet hazamenthettem. ORESZTÉSZ: Akkor hát ismerted Agamemnont is. Milyen ember volt? ÖREG: Nagy és erős. Hatalmas, híres úr volt, az egyszerű katonának nem igen volt megállása előtte. Sok jót is mondtak róla, nemcsak rosszat. De megyek, szólítom Aigisztoszt. PÜLADÉSZ: Szóval mondd meg neki, két spártai lovag kívánja tiszteletét tenni! ÖREG: Úgy lesz uram. 29
