Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 12. szám - MŰVÉSZET - Köszöntjük a 75 éves Tóth Menyhértet - Goór Imre: Megtisztító fényporba öltözött (vers)
GOÓR IMRE MEGTISZTÍTÓ FÉNYPORBA ÖLTÖZÖTT TÓTH MENYHÉRTNEK Mint aki lángos hóba hullt s lába teste gerince karja megtisztító fényporba öltözött a színek összessége úgy tapadt rá sugaras-gazdagon mert áttetsző fehéren s fölkelt küldőjét fölkeresni és reálelvén szólt „Nevemen szólítottál kiáltottál amikor a sötétség bekerített a kétség szuronyaitól megszabadítottál feloldottál amikor a tehetetlenség láncai csuklómra merevedtek” Akihez szólt fenséges annak arca bölcs indulattalan annak az arca haragtalan és örömtelen annak arca és levegő és víz és köd annak az arca „Ébresztőd szólítod kiáltod te magad vagy magát hívja ki szól ki sürget jajgat a kétség szuronyos hordája ellen magának ad hatalmat” S a világosság fölujjongott benne szemhéja tárulkozván fölujjongott szeme fehérje fordult pisztolyláng színű kékre tekintete fordult dérvert ezüstös ágra hantokra fordult jégi világra immár grönlandi piramiscsordát terel ecsettel hófehéret ír szava lészen teljességpótlék menteni-készség gömb-űr kitöltő massza belenő homlokcsontokba halántékcsontokba járomcsontokba idegekbe suvatag agyarakba formát föloidoz eldob salakos vázat rideg-üreges fémet szárnyas csikókat lop mezeinkre szárnyas csikókra biztat örökkön téged ígérete lészen a távoli honnak s honnak távoli mása: hasonmás mindenségcsillag szárnyacsattogása Icefield lecsorgó gleccser jégfali penge behatol krétaredőkbe jurahegyekbe sziklapadokba csendüregekbe s e világ kikel a fekete gondból kínviolákból s kékszínű hittel mond valaki harmatos élőt általa ki hullámokon járván szabadít s hoz leikeinkre hófehér örömöt belső feltámadást 95
