Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 7-8. szám - Bella István: Két műfordítás a török népköltészetből (Két gólya száll, Ezirgjánból)
BELLA ISTVÁN két műfordítás a török népköltészetből KÉT GÓLYA SZÁLL, egy piros, egy fekete, az egyiket sólyom űzi messzire, azt kérdi a másik — megpihenhet-e. Ne szállj gólyám, ne szállj le a forrásra, vadász vár ott, tőrbe ejtne, csapdába, sorsunkat bízd a magasság útjára. Ne szállj gólyám, ne szállj le itt, most tél lesz, de megjobbul majd az idő, megtérhetsz, most a lábnyomom is megfagy, kővé lesz. Ne szállj gólyám, ne szállj le, bárki kérlel, de egy írást szárnyad alatt vigyél el. hozz a szeretőmről hírt, tudd meg, él-e? EZIRGJÁNBÓL, Kemáhból, lány jön a mulatósból, Rózsám, kezed földagadt csörgődob muzsikától. Ej, hegyek, ködölő hegyek, sírás száll a hazámból, lány sírdogál, rózsa szepeg, anyám pirosban gyászol, ne sírjatok, mert elmegyek, anyám engem ne gyászolj. Ezirgjanban egy madár, szárnyában egy ezüst szál, rózsám elment, de nem jön, nem térül meg soha már. Ej, hegyek, ködölő hegyek, sírás száll a hazámból, lány sírdogál, rózsa szepeg, anyám pirosban gyászol, ne sírjatok, mert elmegyek, anyám engem ne gyászolj. Finom kelmém van — minek, ingem ki hímezi meg, a ménesben egy deres gazdájáért nyerített. Ej, hegyek, ködölő hegyek, sírás száll a hazámból, lány sírdogál, rózsa szepeg, anyám pirosban gyászol, ne sírjatok, mert elmegyek, anyám engem ne gyászolj. Ezirgjánnak piacán áll a vásár igazán, Ibrahimnak deresét most vásálja egy cigány. Ej, hegyek, ködölő hegyek, sírás száll a hazámból, lány sírdogál, rózsa szepeg, anyám pirosban gyászol, ne sírjatok, mert elmegyek, anyám engem ne gyászolj. 28
