Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 3. szám - Pavlovits Miklós: „Aigisztosz” (Elektra-variáció)
Ezzel megakadályozzuk, hogy túlságosan beleélje magát a bosszú gondolatába és netán bántalmazzon téged. Én felszólítom, jöjjön el a népgyűlésre, ahol bejelentjük, hogy Agamemnon győztes fia visszatért. Kihirdetjük, hogy minden egykori tisztségviselőjét vagy örökösét visszahelyezzük hivatalába, majd mindenki kiálthatja: éljen a hős ifjú király! Az embereim majd lázba hozzák a népet. Aztán feloszlatjuk a tömeget; néhány szeleskedőt hűvösre teszünk. Rendkívüli állapotot hirdetünk ki. Olyan simán megy majd minden, mint a karikacsapás. Neked sem kell semmitől tartanod, ha .. . KLÜTAIMNESZTRA: Ha?. . . KLEON: Még ma a kezembe adod a fővezéri kardot. Agamemnonét! KLÜTAIMNESZTRA: Ne aggódj! Megígértem. 4. JELENET Klütaimnésztra — Oresztész — Püladész (Oresztész és Püladész karddal a kezükben PÜLADÉSZ: Látod, hogy nincs odabenn. Nyugodj már meg kissé! . . . ORESZTÉSZ: Most kell megtalálnom! PÜLADÉSZ: Ne kapkodj, a dolgok megvárnak, ne félj! KLÜTAIMNESZTRA: Nem, Püladész! A dolgok kicsúsznak a kezeink közül, ha elmulasztjuk az alkalmas pillanatot. . . Oresztész, határoztál? ORESZTÉSZ: Ó, csak tudnék hinni neked! KLÜTAIMNESZTRA: Ezt kell tenned! ORESZTÉSZ: Mondd el végre pontosan atyám halálának történetét. Hogyan történt? Miért van az ő neve is ott a kőoszlopon? KLÜTAIMNESZTRA: Ne kívánd, hogy ismét megalázkodjam előtted. Beszéljenek bármily ocsmányságot is, én ártatlan vagyok. Ha meg akarod bosszulni apád halálát, Aigisz- toszt kell megölnöd. Ő a tettes! Rászolgált, ezerszeresen rászolgált a megérdemelt halálra! ORESZTÉSZ: Vele voltál akkor a fürdőben? KLÜTAIMNESZTRA: Nem, nem voltam vele. ORESZTÉSZ: Kivel nem voltál a fürdőben? Aigisztosszal, vagy apámmal? KLÜTAIMNESZTRA: Félre magyarázod szavaimat . .. Nem voltam ott, nem. ORESZTÉSZ: Tehát a fürdőben nem voltál. Hogyan lehet ez? Nem mosdattad apámat, nem vetkőztetted?. .. KLÜTAIMNESZTRA: Nem, és nem, és nem!!! ORESZTÉSZ: Egyedül volt?... Milyen furcsa. Hiszen a szolgák sem kísérték. Akkor tán a folyosón vigyáztál, nehogy meglephessenek benneteket, míg ő elvégezte feladatát... KLÜTAIMNESZTRA: Szégyeld magad! (sírva fakad) Legalább egy kevés tisztesség lehetne benned Oresztész! Ebben a palotában tizenöt KLEON : Csak emlékeztetlek ígéretedre, ne vedd sértésnek. Az események zűrzavarában ugyanis megesik, hogy elfeledkezik az ember nagyon lényeges dolgokról. KLÜTAIMNESZTRA: Még soha nem maradtam adósa senkinek! Hány embered van a városban? KLEON: Kétszáz a nép között, húszán a palota körül. Kardokkal, álruhában. Ez bőven elegendő, ha gyorsan cselekszünk. KLÜTAIMNESZTRA: Tedd pontosan a dolgod, jutalmad nem marad el! KLEON: Szép vagy Klütaimnésztra, az évek nem hagytak nyomot arcodon .. . Csak kiálts és máris itt leszek. KLÜTAIMNESZTRA: (megvetően) Tűnj már el!... jönnek ki a palotából.) éve a sötétség uralkodik, tizenöt éve nem sütött le ránk a nap. Én szüntelen csak jöttö- det vártam, s abban bíztam, hogy te megszabadítasz a lidércnyomástól. Tudom, bűnös asszony vagyok, de ezerszer megbünhőd- tem már tovatűnt érzelmeimért. Már semmi nem köt Aigisztoszhoz, csak a bűntudat. Szabadíts meg tőle! Taszítsd le a földre, mert árnyéka elfedi előlünk a napot. Fiam, állj bosszút apád és anyád elrontott életéért, nagyapád Átreusz haláláért és mindenért. Hogy elfelejthessük végre a rémségeket. PÜLADÉSZ: Aigisztosz pedig épp azt mondja; ne felejtsük el a múltat soha. KLÜTAIMNESZTRA: Anya még nem szenvedett meg gyermekéért úgy, mint én . .., amikor megszültelek. Élet és halál között lebegtem heteken át. Azután el kellett küldjelek, nehogy Iphigénia nővéred sorsára juss. De a távolságból is óvtalak, remegtem érted, és tizenöt éve, hogy meg sem érintettelek. Engedd, hogy megsimíthassam az arcod! ORESZTÉSZ: Aigisztosz volt egyedül? Tudtod és belegyezésed nélkül? KLÜTAIMNESZTRA: Esküszöm! (Oresztész szeretné megérinteni, de az hátralép.) ORESZTÉSZ: Fjem, addig nem, míg tisztára nem mostam emlékeimet! ... KLÜTAIMNESZTRA: Aigisztosz egyedül ölte meg apádat! Nem segítettem. És te bosszút fogsz állni érte, mert ezt követeli a törvény, az istenek és Argosz valamennyi lakója. Nem térhetsz ki előle! Megöregedtem és belefáradtam a küzdelembe, hogy te egyszer majd beleülhess ebbe a trónszékbe. Agamemnon nemzett, de minden csepp véredet az én testemből szívtad el. Szívesen adtam. 35
