Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Katona Imre: A nevetés szociológiája (Modern városi vicceink egy csoportjának társadalomstatisztikai elemzése)
nagy aránya általánosságban hazánk helyzetét is kifejezi (a kettő együtt 30 év átlagában felülmúlja a csak belföldi vonatkozásúak számát); vulgarizálás veszélye nélkül utalhatunk egy gazdasági párhuzamra: az export-import nagy jelentőségére. Jelentősen változik ez az arány, ha minden megnevezett országot, népet és személyt külön-külön számítunk és így összegezünk, így a vegyes viccek szétbonthatok, a a többszereplős történetek személyei is a maguk helyére kerülnek. (E motívumtár természetesen gazdagabb, nagyobb, mint a viccek maguk, hiszen pl. egy-egy viccben 3—4 személy is szerepelhet, a vegyesekben köztük egy magyar is.) megnevezett idegen országok, népek, személyek összes száma: 3108 Magyarország, magyar nép, magyar személyiségek 682 így a határainkon túlra való kitekintés még kifejezetteb, mint a viccek puszta tematikája szerint. Némileg zavarhatná a képet, hogy e motívumok alapján történt számításból nem derül ki, hogy pl. hány személy hányszor is fordul elő az évek folyamán e viccekben? (Tréfás értelemben a ,,népszerú'ség”-ükről van szó.) Nos, az adatok e kettébontás után sem változtatnak a szinte makacsul megrögzött arányokon: külföldi személyiségek száma összesen: 445 a róluk szóló viccek száma összesen: 1103 magyar személyiségek száma összesen: 275 a róluk szóló viccek száma összesen: 807 (Egy-egy személyiség tehát, legyen az magyar vagy idegen, átlagosan 3—4 viccben szerepel: de a „listavezetők” és az alkalmi szereplők aránya eléggé eltér.) Tovább pontosíthatjuk statisztikánkat, ha most a puszta színhelynél maradunk, és azon belül különböztetünk szocialista-kapitalista országok szerint és hazánk szerepeltetését ezekhez viszonyítjuk (ez már nem azonos a személyiségek szerinti megoszlással, mert vicceinkben gyakran szerepelnek külföldre szakadt magyarok is): a történet megnevezett szocialista országokban játszódik: 442 esetben a történet megnevezett színhelye hazánk: 73 esetben megnevezett szocialista országok összesen: 515 esetben a színhely megnevezett kapitalista országban: 197 esetben (A viccek színhelye legtöbb esetben természetesen Magyarország, de ezt külön nem mindig jelölik, csak ha az összehasonlítás megkívánja, vagy a történet többszereplős, így a jelöletlen, jobbára hazai helyszínek kimaradtak). A külföldi vonatkozások gyakorisága nem pusztán a társadalmi rendszerektől függ, mert vicceinkben pl. bolgár témák vagy szereplők gyakorlatilag nincsenek; de nem is a szomszédságtól, mert Ausztria és az osztrákok sem szerepelnek, hanem inkább a konkrét kapcsolatok intenzív vagy kisebb mértékétől. A külföldre figyelés egyik szelete a nemzetközi konfliktusokról szóló viccek számának és arányának alakulása, az adattengerből csak két sokatmondó számot említek: a nemzetközi konfliktusokról szóló összes viccek száma: 253 ebből az arab —izreali konfliktusról szól összesen: 149 és egyéb nemzetközi összeütközésekről szól összesen 104 így tehát viccfaragóink és — mesélőink érdeklődésének homlokterében aKözel Kelet áll, míg a világ többi problémájára jóval kevésbé figyelnek. Ez a szó eredeti értelmében vett „orientáció” vitán felül egyoldalú. 52
