Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Bormelléki zsiványságok (4. rész: Amíg a lavina elindult...)

teljes azért sem, mert e sorok írója nem ismeri belülről ezt a mély-világot: ennek csak a felszíni fodrozódásait mutatta be, a mélyebben fekvő tartalmaknak csupán a felszínre kavart részét analizálta. Ha azonban kiegészítjük még néhány adalékkal az elemzést, képünk hitelesebb lesz kissé, de ami ennél is fontosabb: meggyőzőbb atekintet- ben, hogy mélyebb és sötétebb ez a maffiavilág, mint hisszük. A fölöttébb gyanús üzelmekre, üzleti kapcsolatokra gondolunk itt, amelyeknek egy nagyon-nagyon kis része mellékesen kitudódott.

A „Lánc, lánc. . .” című előző részben már említettük, hogy az élelmes ifj. Kukucska egy mikrobusz vételén-továbbadásán napok alatt 23 000 Ft-ot fosztott. Először említjük, hogy Szőke Nagy is betyár akart lenni az alföldi rónán; szőlős tanyára alkudott, hogy a szőlészetben-borászatban szerzett ismeretei birtokában szőlősgazdaként fossza tovább az államot. (Az üzlet azért hiúsult meg, mert 350 000 Ft-ot kértek a birtokért s neki nem volt annyi pénze.) Egy R. Géza nevezetű úr (a teljes nevét nem írhatom ki, mert még becsületsértési pert indítana ellenem) egy rendkívül bizonytalan egzisztencia, Savoy-bár béli ismerős és barát egyszer 50 ezret kért kölcsön, hogy műanyagokkal foglalkozó haverja a leértékelés időszakában be tudjon vásárolni. Ha ez sikerül úgymond, 60 ezret ad vissza. A gyakorlat azonban nem igazolta az elméletet: a műanyag haver késedelmesen és részletekben fizetett — amiért Krupa Mihályról a felesége jó néhányszor lehúzhatta a keresztvizet, minthogy 49 000 Ft-ot Szőke őtőle kért kölcsön.

A pálinka többször is aromásítja történetünket. Szőke Nagy 40 000 Ft-ra becsüli az Opel Rekordos kocsikísérő pálinkából összeűzérkedett hasznát; tud arról, hogy egyik üzletfele, a már említett Gubán János, nagyban főzte a pálinkát. „A ház mellett álló kis épületben láttam a gázpalackot és a gázlángot. A helyiség fala füstös volt, ami arra utal, hogy sokat égett ott a gáz. Egy alkalommal ifj. Kukucska 3 kanna pálinkát visz nagyivó barátjának. ,,A műanyag kannák bele voltak állítva (rejtve) almás ládákba.” Szőke Nagy tudni véli, hogy egyik ügyfele a Balaton környékén, a másik a Velencei-tónál alkudott villára... Miből? Miféle fosztásokból szerzett pénzen?... Ez rejtély.

Ha külön-külön nézzük a praktikus világhoz való alkalmazkodás praktikáit, talán elfogadhatjuk mentő körülményként, hogy mindenki a piacról él. Az élelmest illesse dicséret, az élhetetlent pedig szánalom. Tagadhatatlanul szemesnek áll a világ, de szemtelenséggé legfeljebb a részletek kicsinyíthetők: ezek összesenje több, mint a tételek számtani összege, és más megítélést követel, mert más minőséget jelent.

Embereink, akikről fentebb szó volt — ismét közhelyes fordulattal élve — „a munka frontján is jól megálltak a helyüket.” Még Szőke Nagy József is! A róla szóló 1975. aug. 5-én kelt „Információközlés”, amelynek végződése, hogy ellene bűnvádi feljelentést tettünk, így kezdődik: „... Munkáját megítélésünk szerint jól elátta, az SM —ll-t gyártó üzem 1974. évi kimagaslóan magas teljesítését — különösen a szőlőszüret időszakában — a körülményekhez képest jól megoldotta. . .” stb. Az „Információközlés” érdekes beállítást sugall: eszerint delikvenseink a szocializmusnak is megadták, ami a szocializmusé, de maguktól sem tagadták meg, amit a rendszer magától eltulajdonítani engedett. Ez már csak azért sem jó mentség, mert kísértetiesen hasonlít a valláserkölcsön alapuló világ jellegzetes magatartásformájára: „Add meg az Istennek, ami az Istené, a császárnak is, ami a császáré”, (hogy neked is megmaradjon a magadé). Joggyakorlatunk (Id. a vádlottak neve mögé írt büntetéseket) kizárja az analóg magatartásformát, bár annak illegális terjedését e bűnper kapcsán később is kénytelenek leszünk megállapítani.

Az írásunkban említettek talán nincsenek is tisztában a maffia szó alakváltozásaival, amelyből egyet a mi viszonyainkra magyarítottunk, s a népvagyon rendszeres fosztogatására alakult bűnszövetségnek neveztünk. Az azonban nem mentő körül41