Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 12. szám - Buda Ferenc: Kormos Pistának kései levél (vers)
BUDA FERENC KORMOS PISTÁNAK KÉSEI LEVÉL Kedves Pista épp írni akartam neked de harmadnapja már hogy messzire elutaztál hihetetlen hogy azóta is egyfolytában tart az évszakhoz képest rendkívül meleg idő ragyog a nap reggeltől estig itt Kecskeméten gondolom odafönt a Körúton is az emberek felöltő nélkül járnak az utcán ingujjban a fiatalabbja napszállat után sem érezni komoly hideget arany évad ez Pistám legalkalmasabb idő a szüretre almaszedésre csak a tűzfalra futtatott vadszőlő megalvadt vérzuhataga az ablaküveghez tapadó lepördült nyárfalevél s az örökre hallgatag tücskök hírlelik azt ami eljön a közelítőt a szürke köddel szívünkre ereszkedőt harmadnapja hogy elutaztál ma egész nap a Csodára vártam a Csodára az újság megírná ezt is bizonyosan megírta volna veled ez méltán megtörténhetett volna ahogy ismerlek jót nevetnél a tréfán magamban szelíden korholnálak azért ez goromba vicc volt Pista Kormos Pista nem kellett volna nem kellett volna vártam egészen eddig csoda nem történt üres az újság a rádió néma ülök magam is beszögezett szájjal e befejezhetetlen levél fölött nem tudom hol s hogyan ér el hozzád nem tudom azt sem mikor felelsz de válaszod várom jaj Pista ne haragudj a többit majd személyesen 1977. október
