Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 1. szám - Szekér Endre: Beszélgetés Weöres Sándorral

SZEKÉR ENDRE BESZÉLGETÉS WEÖRES SÁNDORRAL Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg — épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem? (A „Rongyszőnyeg” sorozatból) Hideg fényű őszi napon kerestük föl Weöres Sándort budai, ferenchegyi ott­honában, hogy egy beszélgetés alkalmával jobban megismerjük őt és költé­szetét. Sz. E.: „Az ég alatt, a falu fölött keress; az az én hazám.” (Csönge, 1933. május) A csöngei tájról, a szülőföldről szeretnénk először hallani. W. S.: Ez az ég alatti, falu fölötti ház ez most is megvan, ahonnan messzire kilátni a Rába-völgyre, a kemenesi dombokról. Szüleimnek a házát most készülnek renoválni. Egy öreg, ócska, meglehetősen jellegtelen, kicsit falusi, kicsit külvárosi, nem valami szép épület. Egészen megette már a salétrom, a penész. Az állami gazdaság tulajdona jelenleg, most hozzák rendbe. Csönge nagyon sok emléket jelent, és sok élményt kap­csol össze vele ma is. A celldömölki járási tanácselnök, Dala Jóska állandóan értesít a csöngei eseményekről. Autóval néha le is cipel. Nagyon szép hely ott Vas megyében Pápoc, középkori templomok, kolostor maradt meg. Aztán ott van a Sághegy, a Kis- somló. Eleven szálak fűznek össze most is azzal a vidékkel. Sz. E.: Termő ékes ág, te, jó anya, életemnek első asszonya ...” (Anyámnak) Édesanyádról vallottál e versben. Légy szíves, pár szóban szólj szüléidről, családodról! W. S.: Sajnos szüleim már nem élnek. így családi kapcsolataim meglazultak. De roko­naim élnek Budapesten, Kecskeméten, Veszprémben, Pécsett és még sokfelé. Egyre nem sok idő jut. De számon tartanak ők is, meg én is őket, és találkozunk, segítjük egymást. Sz. E.: „Fenn az idő tűhegyén kirakó-játék a Tettye, lenn behorpad a Puturluk. Zegzugok körül a város félig-nyitott kőgallérja.” (Álom a régi Pécsről) Mit jelent ma Neked Pécs? W. S.: Pécsett végeztem az egyetemet, és ott voltam először állásban mint városi könyvtáros. Úgy, hogy életemből különböző megszakításokkal vagy 8—10 évet Pécsett töltöttem. És az ottani rokonaimmal, a Jelenkor szerkesztőségével, Szederkényi Ervin­nel, Csorba Győzővel, Pákolitz Istvánnal most is tart a kapcsolat. Sz. E.: „Szememnek Ady nyitott új mezőt, Babits tanított ízére a dalnak, és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak ezt-azt kívánó kordivat előtt” (Hála-áldozat) Kik voltak mestereid, segítőid? 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom