Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 4. szám - KRÓNIKA - Kósa László: Népünk történelmi emlékezete (Második rész: Meghalt Mátyás király, oda az igazság)

életnagyságú bronzszobrot, Mátyás király gyalogosan, kezében kapával. Páratlan testet öltése a történeti néphagyománynak. Ebbe a típusba sorolhatók azok a történetek is, amelyekben a Budán udvart tartó királyhoz járulnak igazságtételre vagy éppen ajándékot visznek neki hűséges alattvalói. Ilyen a „róka fogta csuka” története, vagy az „egyszer volt Budán kutyavásár” címet viselő anekdota. Az igazságtételek közé tartozik a három lusta esete is, akikre végül rá kell gyújtani a házat. A két utóbbi történet, mint szólásmagyarázat is él történelmi emlékezetünkben. A mesék, anekdoták és szólások mellett számos helyi vonatkozású monda fűződik a nagy király nevéhez.

Azt már a krónikásai följegyezték, hogy nagyon szeretett vadászni. A mai napig is sok helyen mutogatnak olyan fákat, amelyek alatt megpihent. Például a bajmóci nagy hársat, a csallóközi Vajkán egy hatalmas nyárfát, a diósgyőri sokszáz éves mogyorófát, amelynek már csak a kegyeletből meghagyott csonkja látható. A budai János- hegyen is volt hársfája. Járt a visegrádi Királyúton is elüldögélt a Királyszéke szikláján. A források és a kutak is kedvelt pihenő és hűsölő helyei voltak, például a pilis- maróti Fényes-forrás, a diósgyőri és a tatai Királykút, az alsókékedi kénes forrás. Komjátszegen azt tartják, a Konyhaszeg dűlőben volt a vadászok rögtönzött konyhája. Vadászebeit pedig az érdi Kutyavárban tartotta a monda szerint.

Szinte végtelenül sorolhatnék a példákat, de elégedjünk meg csupán további kettővel, amelyek különösen szép példái a Mátyás-hagyománynak. A csallóközi Kisduna és a Vág közé eső síkságot évszázadok óta Mátyus földének nevezik. Az itt élők a mai napig Mátyás király népe leszármazottainak mondják magukat. Nem állnak egyedül, mert a Borsod megyei matyók szintén ugyanezt mesélik nevük eredetéről.

Nagyon gazdag a Mátyásról szóló folklór a magyarsággal szomszédos szláv népek körében is. Egy részük hasonlít a mi néphagyományainkhoz, más részük viszont elüt tőle. A cseheknél, morváknál, szlovákoknál és a kárpáti ukránoknál élő Mátyás-alak egészen közeli mása. Álruhában jár, igazságot oszt, sőt szerelmi kalandok szereplője. Ismert mese a talányfejtő okos lány és a király története. Egy Ung megyei ukrán mondában Mátyás táltoslovon jár, és megszabadítja a vidék parasztjait a bűbájoskodó gonosz birtokosasszonytól, sőt annak bosszúállásra készülő rokonával, a török szultánnal is végez. Ez utóbbi különben az északi szlávok Mátyás-folklórjában, akár a magyarban, ritka mozzanat. Annál gyakoribb a török ellen harcoló Mátyás alakja a délszláv népek körében. Igaz, ezek között is akadnak különbségek. A szlovének Mátyás királya csodáserejű mondái hős, mesebeli vitéz, varázsló. A horvátok és a szerbek viszont egyértelműen törökellenes hősnek ismerik. De amíg a szlovének szájhagyományában talán a legnépszerűbb történelmi alak, addig a horvátok és a szerbek folklórjában osztoznia kell ebben a dicsőségben másokkal, elsősorban Král- jevics Márkóval és apjával, Hunyadi Jánossal, aki ugyancsak elhomályosítja alakját.

A délszláv folklór abban is különbözik a magyar Mátyás-hagyománytól, hogy a jórészt énekelt történetekből, epikus dalokból összeállítható a király teljes élete születésétől haláláig. A magyar anyag alapján ezt meg sem kísérelhetjük. A délszláv történeti énekeknek például kedvelt tárgya Mátyás házassága, török fogságba esése, csodálatos és furfangos szabadulása. A szlovének arról is tudnak mesélni, hogy édesanyja vagy hitvese kiszabadításáért még a pokolra is alászáll. Útja azonban nem sikerül. Nem más ez, mint az ókori mitológiából jól ismert Orfeusz és Euridiké története. Ugyancsak a szlovének tartják róla, hogy nem halt meg, hanem valahol egy hegyben rejtőzködve ül vagy Magyarországon vagy a közelben. Időnként megmutatja magát egy-egy szerencsés embernek, de csak akkor jön majd elő katonáival a földből, ha lassan növekedő szakálla körüléri hatalmas földalatti asztalát, amelyre könyököl. Elűzi népe minden ellenségét.

Az alvilágban járó Mátyás király az ókori görögség, a hegyben várakozó a régi

94