Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 2. szám - „FUTÓHOMOK” SZOCIOGRÁFIAI TANÁCSKOZÁS ERDEI FERENCRŐL - Gajdócsi István: Szembesíteni az eszmét és a gyakorlatot (Megnyitó beszéd)
„FUTÓHOMOK" SZOCIOGRÁFIAI TANÁCSKOZÁS ERDEI FERENCRŐL A harmadik szociográfiai tanácskozás volt Kecskeméten, 1976. november 26-án. Megnyitót mondott Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke. Az agrár- közgazdász Erdei Ferencről Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott referátumot. Czine Mihály irodalomtörténész Erdei szépírói munkásságát méltatta. Huszár Tibor szociológus a tudós és politikus Erdei Ferencről beszélt. A vitát Cseres Tibor író vezette. Az elhangzott referátumokhoz sorrendben hozzászóltak: Bertók László tudományos kutató, Mocsár Gábor író, Márton János agrárközgazdász, Petővári Gyula könyvtáros, Dobozy Imre, László-Bencsik Sándor, Zám Tibor, Lázár István írók, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront titkára, Zoltán Zoltán közgazdász, Gábor Kálmán, Angyal Viktória szociológus és Molnár Zoltán író. Az alábbiakban közreadjuk a tanácskozás szövegét. E terjedelmes publikáció összeállításakor és megszerkesztésekor arra törekedtünk, hogy a stiláris javítások és rövidítések ne torzítsák el a beszédekben és hozzászólásokban megfogalmazott gondolatokat. GAJDÓCSI ISTVÁN SZEMBESÍTENI AZ ESZMÉT ÉS A GYAKORLATOT Szociográfusok nem először találkoznak és tanácskoznak Kecskeméten. A Forrás kezdeményezte szimpozion karakterét legutóbb az adta meg például, hogy a „Magyar- ország felfedezése” sorozat kapcsán elemezték az írók-szociológusok a szociográfia célját, szerepét, a szociológiával való termékeny kapcsolatát napjainkban, a szocializmus építésének gyakorlatában. A mostani, kétnapos találkozó aktualitását Erdei Ferenc életműve, egyénisége adja. Annak a tudósnak, kiapadhatatlan energiájú, univerzális embernek, aki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma köréből indult, s ott volt a Márciusi Front programjának fogalmazói között. Aki szervezője, lelkes, alkotó támogatója az 1930-as években a „Magyarország felfedezése” sorozat falukutató, a paraszti világ és életforma szép- irodalmi igényű leltárának. És e sorozat egyik remekbe szabott műve, a két háború közötti „sziget”, Kecskemét környékének hiteles és eleven rajza, a Futóhomok. Tulajdonképpen ezzel a könyvével lett híres. A Futóhomokot követő művei: a Parasztok, Magyar falu, Magyar város, Magyar paraszttársadalom, majd a felszabadulás utániak közül: A földhöz juttatott parasztság, A mai agrárgazdaságtan vagy posztumusz műve, a Város és vidéke egy-egy táj, közösség, mindenekelőtt az alföldi parasztság, a Duna—Tisza közének pontos felmérései, a magyar szociográfia állomásai, fejlődésének, történetének hiteles dokumentumai. Hosszú, alkotó évei során sok szállal kötődött nemcsak szűkebb hazájához, Makó— Szeged vidékéhez, hanem Kecskeméthez, a Kiskunsághoz, a homokon „tevékeny és * * Megnyitó beszéd 35
