Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 1. szám - Tornai József: Veres Péter-énekek (Versciklus)

Nem láthatod

Nem láthatod, amit rólad írok a papírra, arcod lassan oszlik a hajnal peremén.

Az első feketerigó duhaj rikkantása fájdalommal fúrja át szívemet: az árvaság napja rámszakad.

Lassan elvirágzik a leander

Lassan elvirágzik a leánder,

hússzerű szirmai rozsdásodnak,

lehullnak az erkély foltos kövére,

a hegy bokraira,

fogy az idő, fogy hajam

s ha megszólalok,

a haraszti rét sír belőlem,

nem sodor oda vissza ez a nyár sem,

nem sodor vissza,

nyár-csontú férfi,

nyár-szikkadtságú apám,

megint elvirágzik egy esztendő

ég-föld között,

halál és semmi között

itt a hegyen.

IFJ. GOÓR IMRE: VIRÁG (TUS)