Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 9. szám - KRÓNIKA - Sümegi György: Bács-Kiskun művészettörténete (7. rész: Barokk emlékek)
igazgatót, a Morvaországból származó Oswald Gáspárt foglalkoztatják Kalocsán és Kecskeméten is. Az építészeti- és rajzoktatás terén a piarista iskoláknak nagy szerepe volt a század második felében. Kalocsán és Kecskeméten működött ilyen a megyében. (Fennmaradt rajzaikat a pesti piarista levéltárban őrzik.) Ezekben nemcsak egyházi, hanem világi építészetet, ,,architecture civilist”-t is tanítottak. Az ilyen irányú oktatás egyik legbecsesebb emléke a kalocsai érseki levéltárban őrzött Batthyány-emlékalbum, 1775- ből. Piarista fráter volt a „vitatott munkásságé” Oswald Gáspár is, akit a kalocsai érsekség területén (Kalocsa, Bács, Szabadka) Batthyány József érsek foglalkoztatott a 60-as évektől. Az érseki palotát és az egyszerű, franciás érseki kertet ő tervezte; de az ő munkája volt a piarista ház átalakítása is. A korábbi két épületszárnyat, a színházat és a konviktust egy nagyobb építészeti tömbbel, a két emelettel a héttengelyes, kiugró középső résszel kötötte össze, így palota-jellegűvé formálta az épületet. Ő tervezte a kecskeméti római katolikus nagytemplomot is,amely 1774—1806 között épült föl. Ünnepélyes, gazdag homlokzata szélesen széthúzott. A hármas tagolás, a vaskos oszloppárok alkalmazása és a nehézkes oromzat már klasszicizáló vonásokat is mutat. De ez a templom nemcsak a barokkos klasszicizmus példája, hanem „ .. .mintaképpé válhatott; a hajóját kísérő emeletes karzatok révén, és abban, ahogyan építészei a homlokzati tornyot bevonták az oszloprenddel tagolt homlokzatba. Sorra ezt a típust követik az alföldi mezővárosok és szabad jászkun települések XVIII. század végi és ... a századforduló után is épülő nagytemplomai, így a kecskeméti Fischer Boldizsár 1791—1799. között épített hódmezővásárhelyi református temploma. 1785-től Fischer Boldizsár, majd fia, Fischer Ágoston dolgozik az öcsödi református templomon is . . .” Érdekes, hogy a kecskeméti katolikus nagytemplom a Fischer dinasztia tagjai révén elterjed, és mintául szolgál a református templomokhoz, pedig társadalmi és politikai okokból elkülönül egymástól a katolikus és a protestáns építészet. Az utóbbi csak a türelmi rendelet után (1781) lendül fel a megyében is. A szobrok jobbára a templomok homlokzati fülkéibe, oltárokra és szószékekre kerültek. Önállóan, az építészettől függetlenül léteznek az egyedüli, térben fölállított plasztikák, mint például a fájdalmas Szűz Mária (Baja, Ferences zárdakert), a fájdalmas Krisztus (Kiskunfélegyháza), és az elég gyakori Nepomuki Szt. János szobrok (Hajós, Miske, Bátya). A szent- háromság oszlopok közül (Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza) a leggazdagabb az 1739—40-es pestis emlékére 1742-ben felállított kecskeméti mű. Kerítésének korlátján szobrok helyezkednek el, az oszloptörzsön Szt. István király, följebb egy háromszög tetején a Madonna, míg legfölül a Szentháromság. Mestere ugyanaz a soproni származású, Pesten működő szobrász: Conti Lipót Antal lehetett, aki a kecskeméti piarista templom szobrait is faragta. Igaz ugyan, hogy a legjelentősebb barokk fal képfestő F. A. Maulbertsch is dolgozott e vidéken: Kalocsán, mégis azt kell mondanunk, hogy festészeti emlékeink nagyobb része kevéssé jelentős importmunka. Nem így áll a dolog a református templomok gazdag úrasztali edényeivel, és a katolikus templomok felszerelésével sem. Közöttük számos magas művészi színvonalú darab maradt ránk. IRODALOM: Mojzer Miklós: Adatok Mayerhoffer András működéséhez, Művészettörténeti Értesítő, 1956. 136—145. I. Mojzer Miklós: Architectura civilis, Művészet- történeti Értesítő, 1957. 103 —119. I. Marosi Ernő: Magyar falusi templomok, Bp. 1975. 53. I. KALOCSAI SZÉKESEGYHÁZ KECSKEMÉTI PIARISTA TEMPLOM KECSKEMÉTI SZENTHÁROMSÁG SZOBOR ÁRA* FT
