Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Olvasó munkások
A felsoroltakon kívül Kocsis László Camus, Christie, Mann, Martin du Gard, Mitchell, Prus, Roberts, Szabó Magda és Updike műveit; Galba Anna Bronte, Christie, Cusack, Dickens, Hemingway, Móricz, Solohov, Tolsztoj és Zola műveit; Fóris Gyula Bronté, Dickens, Dosztojevszkij, Hemingway, Mitchell, Móricz, Passuth, Roberts, Solohov, Szabó Magda és Zola műveit; 11kei András pedig Bronte, Christie, Cronin, Dickens, Dosztojevszkij, Hemingway, Passuth, Prus, Roberts, Sienkiewicz, Sánta, Solohov, Szilvási, Tolsztoj és Zola műveit olvasta. Senki más nem olvasta csak Kocsis László Camus, Martin du Gard és Updike műveit, csak Galba Anna olvasta Cusack regényeit, egyedül 11kei András olvasott Cronintól, Sántától, Sienkiewicztől és Szilvásitól. Négyük irodalmi tájékozottsága között — legalábbis meglehetősen gyarló tesztünk alapján — alapvető különbség tehát nem észlelhető. Egy fokkal azért a többieknél értékesebbek Kocsis László olvasmányai. Bulgakov, Golding, Németh László, Veres Péter műveit egyikük sem olvasta, az Elfújta a szél viszont Kocsis Lászlóhoz és Fóris Gyulához is eljutott, a legolvasottabb 11kei András pedig a másik,.klasszikus” lektűrhöz, a Réztábla a kapu alatt című Cronin- regényhez jutott hozzá. A kedvelt vagy elutasított művek már többet elárulnak az irodalmi ízlésről. Már az is sokat mond önmagában, hogy ki mer nemet mondani valamelyik olvasmányának. Ez meglehetősen ritka nemcsak a magyar, hanem a szovjet vagy az angol olvasók körében is. A magyar munkásolvasóknál tíz „tetszett” szavazatra sem esik egy,, nem tetszett”. (A magasabb iskolai végzettségű rétegeknél már gyakoribb a „nem tetszett” válaszok aránya, mert nekik valamivel jobban kifejlődött olvasói önkritikájuk.) Nos, a Fóris házaspár élt evvel a lehetőséggel, Kocsis László 3, 11kei András pedig 5 esetben. Ezzel mindkettőjük a rétegük fölé emelkedik ebben a tekintetben. Kocsis László általában kedveli Agatha Christie és Rejtő regényeit, de mindkét írótól olvasott már olyan könyvet, amelyik nem tetszett. Ez a kedvencekkel is szigorú, mérlegelő olvasói magatartás különösen ritka jelenség. A harmadik csalódást okozó mű Kosztolányi Néró című regénye volt. 11kei Andrásnak Böll, Móricz, Passuth, Sánta és Sienkiewicz művei okoztak csalódást, általában egy-egy művet olvasott tőlük, és ezután meg is szakította „diplomáciai viszonyát” velük. Galba Anna csak három művet, Fóris Gyula tizenegyet, Kocsis László tizenötöt, 11kei András huszonnégyet fogadott tetszéssel a 100 mű közül. 11kei András számára tehát az olvasottakból alig maradt közömbös mű, figyelembe véve 5 elmarasztaló véleményét is — ő reagált legszenvedélyesebben olvasmányaira. Galba Annának csak a Három testőr, az Egri csillagok és a Húszévesek nyerték meg tetszését, Fóris Gyulának Berkesi, Dallos, Dickens, Dumas, Hugo, Jókai, Kosztolányi, Rejtő és Solohov művei szereztek maradandó élményt, Kocsis Lászlónak Berkesi és Camus, A. Christie, és T. Mann, Mitchell és Martin du Gard, Rejtő és Mikszáth, Móra és Updike művei jelentettek nagy élményt, 11kei Andrásnak pedig az elutasítottakon kívül az összes többi olvasott mű. Mindezek alapján — persze nagyon leegyszerűsítve és feltételesen — romantika + lektűr képlettel vázolhatnánk fel mindegyikük irodalmi ízlését, kiegészítve azzal, hogy a két domináns olvasmánytípus mellett 11kei Andrásnál helyet kap még a Tolsztoj- típusú klasszikus realizmus, Kovács Lászlónál pedig a Hemingway-típusú huszadik századi realizmus és az áttételesebben közlő Updike-típusú modern irodalom is. 64
