Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 5-6. szám - Hárs Ernő: Versek (A vers, Assisi)
HÁRS ERNŐ A VERS Zene volt nékem egykor emlék-bazár a vers hangokból ötvözött istennő-vértezet mely készen pattant elő a tudatból Színné lett azután egymásra halmozott buja árnyalatok szivárvány erdejévé kitapétázva az ész meztelen magányát majd por és veríték felhőző vázlatává a napi kínhalál felé hurcolt igazság fájdalmát törlő Veronika-kendőn Most sziklatömb amelyből vésővel kalapáccsal hámozom láthatóvá a rajznélküli formát a mindig új meg új fátylakba öltözőt Szilánkok tánca közt recseg s fogy az anyag míg vértől csöpögő összevert ujjhegyekkel ki nem tépem belőle a lelket vagy a semmit ASSISI Békére nyújtott kard a láthatáron hajnali madárprédikáció Kiugrócsontú meztelen szegénység Abruzzók vasabroncsai között Kevélyek fénylő megaláztatása falon hullámzó Giotto-muzsika Rézhomlokú olajfahajú dombok kitártkarú zarándokünnepe Az arany ég széthulló szalmakazlát hamvadva őrző lila glória Kővé vált tűz mely az omló tekintélyt szeretetével dúcolja alá Csírátlan remény szőrcsuha-kötése a bélpoklos föld sebei körül
