Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Megújuló zománcművészet Kecskeméten
MŰVÉSZET MEGÚJULÓ ZOMÁNCMŰVÉSZET KECSKEMÉTEN A kecskeméti nemzetközi zománcmú'vészeti alkotótelep egy évvel ezelőtt a kitüntető symphosion nevet kapta. Az idén, egy éves korában átkeresztelték. Külső és belső erők egyaránt részt vettek akkor — és most is — a formálásban. A szovjet tűzzománc mesterei egy Tbilisziben tartott kiállításon megismerve a magyar festékek minőségét, a kecskeméti zománcipari gyárhoz kapcsolt időszakos nyári mú'vésztelep létesítésének gondolatát vetették fel Jurij Koroljovval az élen. A szovjet és magyar képzőművész szövetség egyaránt fontosnak tartotta a közös munkálkodást, s Bács-Kiskun megye illetékesei örömmel vállalták a házigazda szerepét. Az 1975. évi telep fontos tanulságokkal szolgált. A szervezésre és a célkitűzés megfogalmazására egyaránt. Míg előbb az egyéni alkotói feladatok foglalkoztatták a művészeket,addig ebben az évben azománc külső és belső térbenvaló elhelyezésének kévésé került a középpontba. Persze, mint minden indulásban, ebben is akadtak kátyúk bőven. S a kátyúalkotók sem hiányoztak. Érdekek csatáztak például akkor, amikor egyik oldalról: már fennálló, vagy most tervezett építmények zománcdíszítését, a másik oldalról pedig nem létező, vagy ókori építmények (Gizeh-piramis) külsejének elméleti díszítési tervét kívánták volna meg a művészektől. Nyilván másképpen működhet az az alkotótelep, amely tudván tudja, hogy eredményei nem csupán egy fikció kiállítási tárgyai,hanem a valóságos élet szerves darabjai lesznek. A józanság dicséretét mondja,hogy a ma emberéhez szóló és a ma épületeit díszítő tervek születtek — ha nem is egy az egyhez méretben (mert csak az ilyenek lehetnének bizonyító erejűek) — az alkotótelepen, s háttérbe szorult a zománcmú'vészet szerepét degradálni akaró érdek, ami művészeti közéletünkben olykor görbe utakra kényszeríti az egyébként fényes Tudatot. MORELLI EDIT: FRIZ-TERV AZ ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSÁN 15 művész alkotásait láthattuk. Meghatá" rozott terveket készítettek az alkotók a kecskeméti kéttemplomközi Kodály Intézet ut" ca feletti átjárójának alsó-, az uszoda bejáró és az autóbusz pályaudvar felső peremének tűzzománc díszítésére, a Kiskunsági Nemzeti Park épülő központjára, s más épületekre. Az eredetihez viszonyítva többnyire túlkicsinyített tervek nem mindenkor alkalmasak a megvalósítandó mű helyes megítélésére azon a kiállításon, amelyen a tálalás, a művek egymásra gyakorolt közeli hatása, helyzetüknek a tervezettől merőben eltérő volta befolyásolja az ítéletalkotást. A zománc kevéssé ismert alkalmazási területe (épület) csak szaporítja a vizsgáló buktatóit. Nem közömbös az sem, hogy — konkrét 83
