Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - MŰHELY - Szekér Endre: Jelentés az ifjúsági könyvekről
SZEKÉR ENDRE JELENTÉS AZ IFJÚSÁGI KÖNYVEKRŐL Az ifjúságnak, a nagyobb és kisebb gyerekeknek szánt könyvek mércéje sem lehet alacsonyabb, mint a felnőtteknek írt könyveké. Egyik írónk azt vetette fel régebben, hogy ő a klasszikus műveket adná legszívesebben a gyerekek kezébe. Az volt a véleménye: biztosan megértenék. E véleménnyel lényegében egyet kell értenünk. Nem a gyerekekhez gügyögve lehajló könyv a „nekik való”. Most azokról az ifjúsági könyvekről készítünk rövid „jelentést”, „leltárt”, melyek az utóbbi időben jelentek meg. S bizonyos színvonalat elérnek. Ritka a népköltészeti versgyűjtemény. Ezért külön örömmel olvastuk ,,A part alatt” című kicsinyeknek való képes kiadványt. Több hasonló kellene! A magyar klasszikus költők közül Petőfi Anyám tyúkját adhatjuk a gyerekek kezébe. (Korábban újra és újra a János vitézt kellett kiadni: mindig elfogyott!) Az első pillanatban jóleső értés önti el a gyerekei jó olvasmányaiért aggódó apát és az olvasót: Arany János versét jelentették meg! De kedvünk azonnal elpárolog: csak részleteket közölnek a Családi kör című versből „Este van, este van” címmel. Enyhén szólva ez: csalás, kegyeletsértés. A vers első négy sorát együtt találjuk („Este van, este van: ki-ki nyugalomba!”) De itt azonnal megszakad a vers. Talán sok lett volna az illusztrátornak a denevért, a bagolyt, a csonka tornyot is lerajzolni! József Attila Altató c mű verse szerencsére teljes terjedelmében olvasható a gyermeki fantáziát igazán megmozgató rajzokkal együtt (Würtz Ádám művei). Radnóti Miklós Esti mosolygás című kisgyerekeknek kiadott kötete kellemes meglepetés. Szinte felfedezés: „A záporfelleg öccse, /földönfutó ködöcske/ a sárban hentereg.” S a kitűnő Szabó Lőrinc-kötet már a mai magyar költészethez vezet át. Címadó vers a már klasszikussá vált Lóci óriás lesz. E közismert, feledhetetlen, felnőtteknek is épp elég gondolatot hordozó vers mellett az tűnt fel, hogy mennyi játékos költemény szólhat a kicsinyekhez. A Nyitnikék pergő friss sorai, az Országos eső messzehullámzó mondatai nem nehezek, megértik a gyerekek is. Steinert Ágota, a kötet válogatója bátran tallózott Szabó Lőrinc műfordításai között is. Telitalálat Goethe Korai kikelete. De ki gondolta volna, hogy Tyutcsev borzongató téli verse — az ifjabbak örömére is szolgálhat? Kevés a klasszikus magyar próza — az ifjúságnak szánt könyvek között. Ahogy a felnőttirodalom nem lehet meg Petőfi, Arany, Ady, József Attila vagy Eötvös, Mikszáth, Móricz, Kosztolányi és mások nélkül, így az ifjúságnak is mindig kezébe kellene adni, újra új kiadásban pl. Mikszáth elbeszéléseit, Móricz néhány művét! A klasszikus magyar prózaírók közül Móra Ferenc szólt legtöbbször a gyerekekhez. A Dióbél királyfi új kiadása is hamar el fog fogyni. Az Öreg diófák alatt című írás szinte prózakölteményhez hasonló líraisággal vall Móra humanizmusáról: .. . „de egyet meg lehet belőle tanulni: hogy nincs boldogság ezen a földön, csak annak, aki embertársait szereti”. Balázs Béla nem eléggé ismert a kicsik előtt. Pedig Az igazi égszínkék költői-szép meséje megérdemelné, hogy sokak szívükbe zárják. A kék gombfesték históriája elvezet az élet megismeréséig, a kamaszkor ébredező érzelmeiig. Tersánszky J. Jenő, a Nyugat-nemzedék nagy prózaírójának Misi Mókus kalandjai most látott napvilágot ötödik kiadásban. Minden fejezete, Misi Mókus minden kalandja közel áll a gyerekekhez (pl. a cirkuszban a póznamászás!). A mai magyar költők legjobbjai írnak gyermekverseket. Közismertek a ma már klasszikus, szinte utolérhetetlen sikerű és színvonalú Weöres Sándor-versek (Bóbita, Zimzizim, Ha a világ rigó lenne). Ezeknek új és új kiadása szükséges. (De nem olyan 76
