Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - MŰHELY - Jaroszlava Pasiaková: A Tanu és közép-európai analógiái
sebb kötelességünk, amelyet a jelenlegi óra ró ránk. — Figyelemreméltó még egy Capek cikk, amelyet a Nyugatnak írt: K. Capek A kétfejű sas nyomában, A 25 éves Nyugatnak, (p. 521—524): „...Bizonyára nem lesznek sem dinasztiák, sem római szent koronák, amelyek a nemzetekből és államokból felsőbb szervezetet s világrendet fognak alkotni; a gazdasági tények lesznek azok, a szociális és emberi szolidaritás, amelyek majd egyszer közös uralmat fognak teremteni. . . nem lesz az semmiféle sas, de valami lelkibb és reálisabb egyaránt, ami mindnyájunk számára valami új címert fog alkotni. . . talán mérhetetlen megköny- nyebbülést hozna nekünk, s bármely európai nemzetnek kulturális szorongásunkban s izoláltságunkban, amelyet nem szabad letagadni, ha fölöttünk kibontakoznának a vo- lak, amelyek összekötnek minket más nemzetekkel, közeliekkel és távoliakkal.. . 7. Német László: Új nemesség. (Tanú, 1932. szeptember, 11. sz.) 8. Németh László: Kassák Lajosról (Tanú, 1932. szept. I. sz. 46 — 47 p. Új regények c. rovatában) Nagyon érdekes elemzést ad Kassák proletár öntudatáról és emberi erkölcsösségéről: ,,Az elémkerült regények közt egyetlen egy van, melyet talán negyven-ötven év múlva is érdeklődéssel lapoz valaki: Kassák önéletrajza az, Egy ember élete. .. Sokat nyafogunk, hogy milyen szomorú kis ország írójának lenni, „mit ér az ember, ha magyar”, pedig épp a kis irodalmak azok, ahol a szerényebb tehetség is könnyen jut nagy szerephez; minél kisebb a kenyér, annál nagyobb a feladat, minél mostohább a környezet, annál élesebb, edzőbb a levegő. . . Kassák a magyar irodalomban a felemelkedő proletárt jelenti, a satu mellől kinőtt lakatos ő, aki mint gyermek megtanulta a vasat hajlítani, mint férfi a nyelv puhább, de el lenállóbb anyagával vívta meg harcát, hogy a néma anyag szolgálatával szerzett tapasztalatát és hitét a hangos anyagon át közölje sorstestvéreivel. Szerencsés ötlet volt ennek az embernek életrajzot írni. Kassáknak fáj talán, hogy e műve mellett erőszakolt verseit és papírosregényeit alig veszik számba. Azonban nincs igaza. Szép dolog, ha mi csinálunk valami rendkívülit, de talán még szebb, ha mi vagyunk az élet kivételes, sok ember sorsát összegyűjtő művei. Kassáknak ez a szerep jutott. Ami regényében nagy: egy új öntudat kialakulása. Kassák mint művész is érdemes. Művészi ereje inkább az emlékezete, mint a képzelete. Ez az emlékezet a lényegest éles képekben választja ki, s különösen a gyermekkoráról szóló részben gyönyörű rézkarc-albumot ad. Életrajzának művészi jelentősége azonban nem áll arányban erkölcsi értékével. Kassák erkölcsös író. A félállati életből kiemelkedő munkásnak nemcsak az agyán szaladnak át az új gondolatok, s nemcsak a tollát mozdítják meg. Amit elfogad, egész szervezetével fogadja el, s amit elfogadott, ahhoz, mint testrészéhez ragaszkodik. A gondolat őt kötelezi, az igazság nála magatartás is. Mily ritka ez übermensch-kortársainál. Kassák nem ismeri az „író beszél, az ember tesz” fölényes dualizmusát. Ez az íróvá lett lakatos tiszteletreméltó szívósággal próbálja a felfedezett igazságokat családjában, s azon túl is életté váltani. Az öntudatos proletár: ez az az alak, akit önmagában megformál, s mint ideált másokra is rá akar erőltetni. . . Az öntudatos proletár egy új társadalom nemessége (aláhúzza J.P.) azzal a határozott dogmatikával, szigorú etikettel, amely nélkül nincs nemesség. S az Egy ember élete azért lesz mindig érdekes könyv, mert hű beszámoló arról, hogy dolgoztaiéi magában az új törvénytárt, hogy öltötte magára az új illemtant egy önerejére utalt magyar munkás. A FORRÁS KÖNYVEK EDDIG MEGJELENT KÖTETEI BUDA FERENC GÁL FARKAS RAFFAI SAROLTA GOÓR IMRE Varázsének (műfordítások) Kardom, Keresztem (versek) Egyszeri kaland (elbeszélések) Csigolyagyöngyök (versek) 1 976-BAN MEGJELENIK ZOLTÁN ZOLTÁN KISS BENEDEK ELŐKÉSZÜLETBEN ZÁM TIBOR Bizakodó Alföld (szociográfiák) Csiga, csiga, facsiga (gyermekversek) Tanyabejáró (szociográfiák) 67
