Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Fehér Zoltán: A babonás falu
VALÓ VILÁG FEHÉR ZOLTÁN A BABONÁS FALU Egy néphit-gyűjtemény hiányosságai és lehetőségei Ablakom előtt a Piros Paprika Tsz traktorai dübörögnek, vezetőfülkéikben középkorú emberek, tegnapi parasztok. Cédulák tömege íróasztalomon, két évtizedig tartó gyűjtésem eredménye, babonák ezrei: falum néphite. Nem egyet közülük a mai traktoristák mondtak el. Nyilvánvaló, hogy a néprajzos sem elégedhet meg a jelenségek leírásával. Vajon ad-e lehetőséget ez az adathalmaz valamiféle elméleti következtetésre, általánosításra legalább egy falu társadalmi tudatának ideologikus szférájáról? Hogyan tudnék például válaszolni a sokszor nekem szegzett kérdésekre: Mi tartotta fönn ezt a hitvilágot, és hisznek-e még benne? Egyre jobban érzem a gyűjtés hiányosságait. Milyen kár, hogy sokszor későn kapcsoltam be a magnetofont, elkésve kezdtem jegyezni, vagy korán hagytam abba a rögzítést! Az elutasítások, a vonakodások, a hallgatók közbeszólásai, a mesélők utólagos megjegyzései folklorisztikai és szociálpszichológiai szempontból épp oly fontosak lettek volna, mint a babonás történetek hitelességét, a varázscselekmények hasznosságát bizonyítgató mondatok. Mulasztásomért csak némileg kárpótol az a tény, hogy az „adatközlőkkel” egy faluban élek, naponként találkozom velük, akkor is megfigyelem őket, amikor éppen nem is akarok gyűjteni. Az örökös kiegészítgetések révén tehát archívumom folyton gyarapszik. Carl Ti 11- hagen szavaival biztatom magam: „Nagyon fontos archívumokat készíteni. Nem lehet anélkül népi kultúrát tanulmányozni.”1 A MTA Néprajzi Kutatócsoportja már a bőség zavarával küzd. Nálunk az összegyűjtött néphitadatok száma félmillió fölöttvan,2 mégis, Buda Béla szerint: „A babona elterjedéséről, szociológiájáról és lélektanáról Magyar- országon keveset tudunk. Az utóbbi évtizedben látványosan fejlődő társadalomtudományoknak eddig fontosabb dolguk akadt, mint a babona vizsgálata.”3 A hagyományos kultúra feltételei A néprajzi gyűjtőnek egyre nehezebb dolga van — tegyük hozzá: hál’ Istennek —, mert Bartók Béla szavaival. .ősi állapotok fönnmaradása csakis alacsonyabb kultú- rális fokon lehetséges.”4 Ezért mondta a svéd Tillhagen professzor a folklórgyűjtéssel kapcsolatban: „A régi falusi kultúra az alap, de az gyorsan eltűnik, és addig kell gyűjteni, amíg van mit.”5 Diószegi Vilmos is azt tervezte 1962-ben, hogy húsz évig csak gyűjt, feldolgozni ráér később is. Tervét a magyar néphitkutatás nagy kárára korai halála miatt nem valósíthatta meg. Vizsgáljuk meg, milyenek voltak azok az „ősi állapotok”, amelyek a „régi falusi kultúrát” őrizték B.-n. 33
