Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 9. szám - Körmendi Lajos: Versek (Rögtönzések Csokonaihoz, Minek ide kurafi figura)
De hogy jól illesszem rigmushoz a rigmust: (alvégi verselő a Felvéghez szól most); botommal koppantok, lábammal dobbantok; citerán cicergem — eb vigye a lantot! —: lúdtollal pengetem, kurjantok is hozzá: Falurossza helyett, játsszam Világrosszát?! — hisz semmit se hittem, mit hinni szeretnék, csak amit hittetett kínos kényszerűség; ezért: semmin sincsen, épp csak igazam van Halandóságomban ez a halhatatlan. KÖRMENDI LAJOS RÖGTÖNZÉSEK CSOKONAIHOZ 1. (midőn Varró János uramhoz tartott) ... megláttam végre Azt az áldott Karcagot: Kamaszként, szuszogva szendereg, Hitemre, lyánnyal álmodhat, Hisz tornya reggelig égre mered ... Oh, enyém is így tész, dühösen, lilán, De engem már csak tüdőbaj renget, Csak kunkék éj ölel, s nem Lillám. 2. (midőn nyomait kerestem) Jaj, Vitéz, a fülemüleköltők évszakának vége. A sasoknak is befellegzett. A verebek ideje jött el. MINEK IDE KURAFI FIGURA ÖRSI IMRE NAIV SZOBRÁSZNÁL 1. (a Portás igazoltat) mutasd a szemedet nézzem bejöhetsz-e mutasd a tenyered nézzem bejöhetsz-e ez itt nem olyan világ minek ide csahos gálád
