Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 7-8. szám - KRÓNIKA - Biczó Piroska: Bács-Kiskun művészettörténete (6. rész: Kecskeméti ötvösség a XVI-XVII. században)
: rűk, ruhakapcsok, pártaövek és díszes hajtűk tartoztak a kecskeméti ötvösök munkái közé, Szenczi Ötvös István 1679-es végrendeletéből tudjuk, hogy műhelyében tucatszám állottak a tűk és kapcsok. A fentieken túl, amint ez már a céhszabályzatból is kiderült, pecséteket is metszettek a kecskeméti mesterek. Itt készülhetett a szűcs céh 1591-bői származó pecsétje, de a város fennmaradt XVII. századi pecsétjei is. A kecskeméti ötvösök jó munkáját bizonyítja, hogy a nagykőrösiek 1631-ben a kecskeméti mesterekkel készíttetnek pecsétet, annak ellenére, hogy Nagykőrösön is voltak ötvösök. A kecskeméti ötvösség virágkora a XVII. századra esik. Hagyományőrző volt és megmerevedett,s bár a maga nemében valóban művészi értékeket hozott létre, az új hatásokat már nem volt képes befogadni, ami az iparág későbbi hanyatlásához vezetett. (Folytatjuk) Jegyzet Alapvető irodalom: Bobrovszky Ida: Kecskemét ötvössége a XVII. században. Ars Hungarica 1974/1; Hornyik János: Kecskemét város története l-ll. Kecskemét. 1860-1861. 96 ÁRA: 6—, FT Tar Illyés egyik tányérja Két talpaspohár aljának vésett felirata Csorcsán Mihály 1671-ben készített kelyhe
