Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 5-6. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Fogyatékosok között
Az abortuszok sem kedveznek egy valamikor születendő gyermeknek. Szerintem az abortusz-kérdés is a házasság belső feszültségeire vezethető vissza. Több mint húsz éve vagyok védőnő. A tapasztalataim erősen elgondolkodtatnak. Orvos: Véleményemet döntően az határozza meg, hogy milyen gyerekek vannak az intézetünkben. Sok az agyvérzéses. Ez a koraszüléssel van kapcsolatban, a koraszülés pedig sokszor a művi vetéléssel. Nem elhanyagolandók a genetikai tényezők sem. Meg kellene gyorsítani a megelőzést. Ez technikai és tudati probléma. Meg kell győzni az anyát, hogy nem szülhet, mert nem jók a biológiai adottságai. De ez nem könnyű. Ön szerint miért születnek beteg|gyerekek? — Kérdeztek vissza beszélgetéseink közben. Engem nem annyira az okok, mint a tények izgatnak: milyen az a közösség, amely idióták születése folytán jött létre, akiket intézetben helyeztek el. Szabálytalan társadalom Szabálytalan társadalmat talál, aki a súlyos fogyatékosok intézetébe látogat. A felületes szemlélőben szánalom ébred, de aki közelükbe kerül, az más emberré válik. ,,Ha megismerné őket, nem tud szabadulni tőlük.” Az idiótákkal való első találkozásomkor mondta ezt egy idős gondozónő, aki több mint harminc évet töltött a fogyatékosok gondozásával. Igaza lett, mert valami tizenöt év óta a nekik végzendő közvetlen emberi szolgálatra indít. Amikor tudósítója akartam lenni ennek a normálistól eltérő életközösségnek, néhány egészségügyi gyermekotthonban öregbítettem tapasztalataimat és szereztem új ismereteket. Új barátságokat kötöttem idióta gyerekekkel és kissé lehangoltan vettem tudomást azokról, akik már meghaltak. Budatétény Az itt működő egészségügyi gyermekotthon 1970-ben alakult át Országos Módszertani Intézetté. Szemléletváltozás következményeként jött létre. Sokáig betegségnek tartották a súlyos fogyatékosságot. Nem betegség: állapot. A normálistól eltérő élet- folyamat, melynek sajátos fejlődési törvényszerűségei vannak. Nem volt könnyű a szemléletbeli változást elfogadtatni az intézményen belül és kívül sem — emlékezik vissza az igazgató-főorvosnő. Mintaszerű ápolás volt, mígnem szakemberek kerültek az intézetbe. Mozgásba hozták a tehetetlennek látszó testeket. Kikerültek a gyerekek az ágyból. A gondozóknak meg kellett tanulni azt is, hogy egyben nevelők is. A gazdasági szakemberek is megértették lassan, hogy miért kell a fehér falak helyett színeseket festetni, és a vaságyak helyett kárpitos heverőket vásárolni. A gyermek otthonát, családját kell itt pótolni. Ha a gyerek megtanul járni, nemcsak azt tudja, hogy ebédelt már, hanem azt is, hogy milyen levest, főzeléket evett. Az intézetben speciális vizsgálatokat végeznek, hogy a megközelítő diagnózis kialakuljon. A gondozóknak fejlődési naplót kell vezetni csoportjukról. így rögzítődnek azok a jelentéktelennek tűnő változások is, amelyek itt fényes eredménynek számítanak. Az intézet gyerekanyaga speciális képzéssel eljuthat a rehabilitációra, illetve cselekvő emberré válhat. A beutalások során akadnak olyan gyerekek, akiket „luxus” itt tartani. 46