Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 3. szám - II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján - Vorák József: Bujdosó énekek, Rákóczi-siratók Halasról
keskönyvünkben mutatja ki.1 11 Annyit jelent ez, hogy a számontartott 833 magyar kéziratos énekeskönyv több ezer éneke közül a legtöbbször lejegyzett ének. A Rákóczi-nóták népszerűségével az 1810-es évektől kezdve versengett a Nyári Bálint énekeskönyv Nem úgy van már mint volt rég . . . kezdetű dala. Az ének a Ferenc császár-kori Magyarország állapotát fájlalja, az országot eláruló mágnásokat, a külföldet majmoló nemességet kárhoztatja: N em úgy van már mint volt rég, Beborult a magyar ég, N em fordulhat már végre Nap a bus magyar égre. Most a német parancsol, Hajtja, aki nem marsol, Tiránnusz parancsára, Mennykövező szavára. Elmúltak a jó idők, Áldott arany esztendők, Oda van szabadságunk, Örökre boldogságunk. Almási és Lónyai Hazánk több korcs fattyai Nincsenek igaz nagyok, Kapitányok, hadnagyok, Megholt Zrínyi, Hunyadi, Oda Bethlen, Rákóczi. Keresztekért akarnak Sirt ásni a magyarnak. Az éneket Arany János is ismerte. Mikor szándéka ellenére megrendjelesedett, öngúnyoló versikéjében fel is idézte. Megőrizte a Nyári Bálint énekeskönyv az ének mondandóját rövidebb, tömörebb, művészibb, népiesebb formában is: ... Nincs becse a hazafinak, Csak a hajlongó urfinak, Világ a német sógornak, Jóéjtszakát a magyarnak. (Nem úgy van már, mint volt régen . . .) Ez, a kuruc költészetből egyenesen leszármaztatható, félnépi, kéziratos költészet ekkor már 1848 előkészítője volt. 1. Kiskunhalas kuruc kori eseményeire: Tooth János: Kis-Kun-Halas város története, Nagykőrös, 1861., 11—18. o. Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral, Kiskunhalas, 1926., 154—163. o. — Kurucvilág Kiskunhalas — helytörténeti monográfia, szerk.: Janó Ákos, Kiskunhalas, 1965., 46 — 47. o. — Halász Géza—Janó Ákos: Kiskunhalas története a'felszabadulásig 2. Gál János gazda jegyzetkönyvét (Thorma János Múzeum, A. 1469. lelt. sz.) — Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek, és versgyűjtemények bibliográfiája (1565 — 1840), Budapest, 1963. (Továbbiakban: Stoll) 211. szám alatt Halasi jegyzetkönyv címen, „Ismeretlen helyen” megjegyzéssel, Thury Józsefnek (ItK 1901. 66—80)lközleménye alapján ismerteti. Stoll könyvének nyomdábaadásakor még nem tudhatta, hogy a jegyzetkönyv a kiskunhalasi múzeumba került. A‘jegyzetkönyv tartalmának számbavételére csak közvetlenül a Stoll-féle bibliográfia megjelenése előtt, 1962-ben kerülhetett sor, mikor jelen cikk szerzőjét a múzeum adattárának szakmutatózásával megbízták. Thury József 1901-ben csak a jegyzetkönyv 11 teljes énekét ismertette. Figyelmen kívül hagyta a töredékeket és szórványbejegyzéseket. Ismertetésünkben ezekről a Thury által nem említett szórványbejegyzésekről szólunk. 3. Thaly Kálmán: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok, Pest, 1864. (Továbbiakban: Thaly) I., 270—277. o. 4. Thaly II., 206—216. — „Az házasságról” 9. versszak. 5. Thaly II., 283 — 287. — „Siralmas volt nekem . . .” 7. versszak. Thaly jelzi is, hogy az éneket a Szentsei-daloskönyvből jegyezte ki, s hogy egy rövidebb változat szerepel Horváth Ádám gyűjtésében is. Az éneket Thalytól átvéve közölte Erdélyé Pál: Magyar remekírók — Kuruc költészet, Budapest, 1904. 20 ének 7. versszak, Stoll 168.sz.[alatt közli, hogy a Szentsei- daloskönyv (1704.) 138 b —139 b oldalain található ének szerzője Dobai István. Bibliográfiájának 483. oldalán 15 énekeskönyvet sorol fel, melyben az éneket megtalálhatjuk. Ez amellett bizonyít, hogy az ének a Rákóczi-szabadságharc [egyik legelterjedtebb kuruc dalává vált. 6. Közönséges isteni tiszteletre rendeltetett énekes könyv... Debrecenben nyomtatta Csathy György. 1808. (A magyar egyetemes protestáns zsinat által jóváhagyott protestáns énekgyűjtemény I. kiadása) 359. o., 75. ének, 1. versszak. 7. lásd 6. jegyz. 98—99. o. 8. Juhász László énekeskönyve — Thorma János Múzeum, A. 5508. lelt. sz. — Stollnál még nem szerepelhetett. 9. Thaly I. 221—223. o. Innen vette át Erdélyi Pál (lásd 5. jegyzet) — Stollnál: 272., 283., 563., 864. alatti énekeskönyvekben 10. Nyári Bálint énekeskönyv — Thorma János Múzeum, Á. 3667. lelt. sz. — Stollnál még nem szerepelhetett. 11. Stoll 477. o. 13
