Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 3. szám - II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján - Vorák József: Bujdosó énekek, Rákóczi-siratók Halasról
nékem . . . Keserűség életemet. . . Könnyezve szemlélek egyet, amíg élek . . . Mint árva gerlice ... Egykor két leány ... Látom azok világukat élik ... Állj meg előttem te kedves madár . . . Egy fülemüle kis madár . . . kezdetű énekszövegek. Valamennyi a régebbi magyar költészet egy-egy gyöngyszeme. Ezeket az énekeket Thury József 1901-ben, az Irodalomtörténeti Közleményekben már ismertette. A tizenhetedik oldalon ismét folytatódnak az alkalomszerű bejegyezgetések: „Uralkodó nagy Úristen . . . Uram te nagy haragodban" (Zsoltártöredékek) — „Gyere velem gyere Fejer Szép Szárnyacskám . .„Uram te nagy haragodban — Ki miatt vagyok kínban ..." Á tizennyolcadik oldal teljes egészében keresztül-kasul firkált, áthúzgált. Az önálló sorokként felfogható írások nagyon nehezen kivehetőek: „Szivem szomoritó ... „In Anno 1 746” Az oldal két különböző helyén fordul elő a név lejegyzése: „Boné" — Majd az oldal alsó felében: „Kurafi vagy” Mérget ontanak „Nekemes Irigyim Barátim Titkos Ellensegim Kétszínű jóakaróim” „Jaj teneked korotz — Jaj teneked Bethsajda Jaj teneked korotz — Jaj teneked Bethsajda" „Örül mi szivünk A templomban megyünk Mikor Azthajunk Hol az Úristennek .. A „Nékem is irigyim . . ." kezdetű versszak Dobai István Siralmas volt nékem világra születnem . . . kezdetű, a kuruc költészet virágzása idején rendkívül népszerű, valószínűleg még az 1670—80-as évekből származtatható bújdosó énekéből való.5 Az Örül mi szivünk . . . közismert protestáns ének volt.6 De mit jelentenek a Jaj tenéked kuruc! Jaj tenéked Bethszajda! sorok? — Honnan, miből tudnánk már ma kiolvasni, hogy Gál János halasi redemptus gazda Mária Terézia országlása, a jászkun szabadság megváltása idején siratta, vagy átkozta a kuruc világot? Kilencvenhat oldalas jegyzőkönyvének tizenkilencedik oldalán találhatjuk az utolsó költői bejegyzést. Ám az már csak önmérsékletre, szerénységre, magameghúzására intő zsoltár. Az oldalt a gazda tartalomjelző címfeliratnak szánta, cirkalmas szépírással írta tele nagybetűsen: „Kevés számbul a Ló Jószágaimnak — Úgy Mind Lovaknak Szarvas Marháknak Juhokknak Lajstroma" — Aztán fölébe írta: „Mit dicsekede!" — Oldalt: „Bolondság" — Alól: „De én aki jo hitel bizom Es zöldelem szépén a nagy Ur Istenben Mind az ekes zeld olaly fa Az ő házában plántoltotom Mely meg nem az Soha” Gál János gazda ezután már csak cselédeinek bérét, jószágának számát, háztartásának ügyes-bajos dolgait jegyezte fel. (Kivéve azt a jegyzőkönyv vége felé található pünkösdi népi köszöntőt, melyet már Thury József is ismertetett.) Jegyzőkönyvébe jegyzett utolsó ének Dávid király Lll. Mit dicsekedel gonoszságban . . . kezdetű zsoltárának 6. versszaka.7 * Ha az eseményekkel egyidejűleg keletkeztek is kurucokat átkozó, gúnyoló dalok, az eseményektől időben távolodva ,egyre tisztultabban, népi] hangúvá váltan csak a kuruc kort, a kurucokat, azok vezéreit visszahívó, visszasíró énekekkel találkozhatunk. 11
