Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 1. szám - KRÓNIKA - Felszabadulási Forrás-műsor Kecskeméten - Ünnepi ülés - Forrás Debrecenben - Örökségünk - Olvastuk

Az alkotó munka elismeréseképpen ismét ki­osztották a Bács-Kiskun megyei Tanács által 1972- ben alapított művészeti díjakat. Pécsiné Ács Sarolta, a Kalocsai Viski Károly Múzeum nép­művészettel foglalkozó munkatársa, a helyi népi együttes vezetője több évtizedes munkásságával, eddigi gazdag életművével érdemelte ki a meg­becsülést. Diószegi Balázs, Kiskunhalason élő festőművész termékeny alkotó munkájából a pa­raszti élet, a kiskunsági táj megörökítésére figyel­tek fel. Ruszt József, a Kecskeméti Katonajózsef Színház főrendezője munkásságával nagyban hoz­zájárul az ifjúság művészeti neveléséhez. Zám Tibor író, szociográfus rovatvezetőnk pedig a megye egy-egy sajátos problémakörét tárja fel. A Bács-Kiskunból jövök és az Interurbán című köny­veiben is az emberi sorsok és a társadalom gazda­sági törvényeinek hatásai tükröződnek — szögez­te le a tevékenységükről szóló értékelés. * Két, Szegeden élő fiatal festőművész, Novák András — aki gyakran dolgozott a Kecskeméti Művésztelepen is — és Pataki Ferenc grafikáit és olajképeit mutatta be közönségének a Kis­kunfélegyházi Kiskun Múzeum 1974. november— decemberben. * A 30 évvel ezelőtt mártírhalált halt Cserepes István festőművész gyűjteményes kiállítását ren­dezte meg Baján a Türr István Múzeum 1974 őszén. * A Kecskeméti Városi Tanács által alapított „Kecskemét Művészetéért”-díj 1974. évi kitün­tetettjei: Bozsó János és Túri Endre festőmű­vészek. * Kalmárné Horóczi Margit első önálló kiállítá­sát a Katona József Múzeum rendezte meg, novemberben. Művei az ember és természet mai viszonyáról, az anya-gyermek egymásrautaltsá­gáról és a magányról vallanak. Művészete nem­csak a gyermekrajzok szemléletével, de a népmű­vészet szellemiségével és formarendjével is egész­séges kapcsolatot mutat. * 1974 decemberétől látható a Kecskeméti Ka­tonajózsef Múzeumban a Bács-Kiskun megyei fes­tők, szobrászok és iparművészek közös kiállítása, a X. TÉLI TÁRLAT. A harminc, megyebeli képző­művész legújabb törekvéseit, művészi eredmé­nyeit bemutató alkotások mellett először szere­pelnek a kiállításon zombori (Jugoszlávia) festő- és grafikusművészek művei. A két város és a két terület szélesebb körű képzőművészeti kapcso­latteremtését vezeti be a zombori vendégek be­mutatkozása. * Kiállítási helyiségek hiánya miatt a közönség még ma sem láthatja a századforduló magyar fes­tészetét bemutató Nemes Marcell-féle hagya­tékot, amelyet 1911-ben hagyományozta Nemes Marcell egy állandó Kecskeméti Képtárnak, Oltványi Imre gyűjteményét (mellyel meg­nyitották a bajai múzeum kapuit 1936-ban) és a Nagy István-képtárat, amelynek anyagát 1937- ben, a halála előtt hagyta a bajai múzeumra XX. századi művészetünk talán legjelentősebb művész­egyénisége. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom