Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 1. szám - KRÓNIKA - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet I. Psalmus Hungaricus
OROSZ LÁSZLÓ KECSKEMÉTI KIS IRODALOMTÖRTÉNET Úgy hiszem, a cím némi magyarázatra szorul. Egy városnak természetesen nincs önálló irodalomtörténete. Az ott élő írók vagy beletartoznak — ha szerény munkásokként is — a nemzeti irodalom egészébe, vagy nem nevezhető irodalomnak, amit művelnek. Minél jelentősebb egy író életműve, annál inkább megcsonkul, ha csupán egyetlen város irodalmában kívánjuk elhelyezni. Mondhatjuk-e például Katonáról, hogy Kecskemét drámaírója volt, igazi nagyságának csökkentése nélkül? Azzal sem tennénk fényesebbé városunk irodalmának múltját, ha igyekeznénk előbányászni minél több elfeledett nevet és művet: a jelentéktelenek magukhoz szürkíte- nék így azokat, akik — korukhoz képest — jelentősét alkottak, fontos törekvéseket szolgáltak. Az itt következő rövid áttekintés Kecskemét irodalmát a magyar irodalom egészében szeretné bemutatni, egyrészt arra keresve választ, az itt élő, alkotó vagy városunkkal csak hosszabb-rövi- debb időre kapcsolatba került írók milyen indítást nyertek itt, mi kapcsolja művüket Kecskeméthez, másrészt azt figyelve, miféle törekvések voltak fontosak Kecskemét irodalmi kultúrájának alakulásában. Alkotók mellett szó lesz tehát szervezőkről, közvetítőkről — személyekről és intézményekről —is, az ún. irodalmi élet jelenségeiről. Kecskemét irodalmi múltjának sok pozitívuma mellett nem hallgatok a gyakran jelentkező negatívumokról sem. Kérem az olvasót, ne tekintse értékelésnek, kiről mennyit írok. Ne kérje rajtam számon az esetleg említés nélkül maradt neveket és műveket sem. Azt szeretném kiemelni, amit Kecskemét irodalmi kultúrájának mintegy négyszáz éves folyamatában lényegesnek tartok; azzal foglalkozom viszonylag bővebben, ami kevésbé ismert. Forrásaimra a szövegben, ill. a szöveghez kapcsolódó jegyzetekben hivatkozom. Csak itt, elöljáróban említem azonban azokat a műveket, amelyeket lépten-nyomon forgattam: a Magyar irodalmi lexikont, Váry István és Heltai Nándor Kecskemét jelesei című életrajzi lexikonét és a Fenyvessiné Góhér Anna szerkesztésében megjelent Nevezetes emberek Bács-Kiskunban című kiadványt. I. PSALMUS HUNGARICUS Nemzetünk történelmének a XVI. század 30-as, 40-es éveiig terjedő szakaszában az irodalom műhelyei a királyi udvarban és kolostorokban alakultak ki. A Mohács utáni zavaros időkben ezek a műhelyek megszűntek: az ország két, majd három részre szakadt; Ja Habsburg király udvara már csak azért sem válhatott a magyar irodalom központjává, mert idegen országban volt; Erdélyben csak évtizedek múltán szilárdult mega fejedelemség annyira, hogy irodalmi törekvéseket támogathatott ; a kolostorok részben elpusztultak, részben az egyre inkább terjedő reformáció fosztotta meg őket korábbi jelentőségüktől. Ugyanakkor az irodalom használati köre megnőtt. A reformáció irodalmi eszközökkel élő vallási propagandája a magyar nyelv és a könyvnyomtatás felhasználása révén meg az iskolázás kiterjesztésével egyre szélesebb tömegekhez szólt, felébredt az igény a hírközlés (históriás énekek), sőt a szórakoztató olvasmányok (széphistóriák) iránt is. Kezdetben főként irodalomkedvelő főurak támogatásával alakultak nyomdák, szerveződtek irodalmi műhelyek az ország különféle tájain, az írás-olvasás egyre általánosabbá válásával azután mind szokottabbá vált e támogatást élvező műhelyek körén túl is, hogy egy-egy művelt prédikátor vagy akár világi ember irodalmi igénnyel nyúljon a tollhoz. Kecskemétnek már a XIV—XV. században megindult fejlődését a török háborúkkal járó pusztítások csak egy időre akasztották meg. A város a hódoltság idején szultáni birtok lett, így bizonyos védettséget élvezett, a környékén elpusztult falvak területével és lakosságával gyarapodva gazdasági ereje megnőtt, belső ügyeit maga intézte. Mindez alapot biztosított kulturális fejlődéséhez is. Kecskeméti ifjakkal már az 1520-as években találkozhatunk a krakkói egyetemen; feltehetően 1564-ben megkezdi működését a kecskeméti református egyház iskolája, növendékei közül sokan a magasabb fokozatú debreceni kollégiumban, né- hányan külföldi egyetemen is folytatják tanulmányaikat. Jellemző a kecskeméti szellemi élet tágasságára, hogy a város reformációjáról az első híradást egy 1563-ban Wittenbergben megjelent 95
