Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 12. szám - Németh László írói pályakezdésének 50. évfordulója - Grezsa Ferenc: Egy gondolat története (Németh László és a népoktatás)
szombat délutáni önképzőkörrel, a polgári iskolát végzettek számára kétéves, a csak elemit kijártaknak hároméves tanfolyamszerű, háromszemeszteres képzéssel. A rövi- debb tanulmányi időt a tantárgyösszevonás időtakarékossága ellensúlyozza: Németh László szerint a matematikát a fizikával; a biológiát a vegytannal, természetrajzzal és egészségtannal; a történelmet az irodalommal, műtörténettel, filozófiával, földrajzzal ; a latint a modern nyelvvel összevonva kell tanítani. A kezdő — hároméves — kurzus tananyaga a magyar nyelvtan és helyesírás tárgyaival bővül, valamint a kétéves kurzus megalapozását szolgálja. A tanterv mellőzi a nappali tagozaton megszokott koncentrikusságot. Az író az egyes tantárgyak közül az idegen nyelvek oktatását dolgozza ki részletesebben. Az alsó — az általános iskola V—Vili. osztályának megfelelő — osztályokban a latin és a magyar tantárgyi integrációt javasolja: ,,A latinhoz szükséges nyelvtani alapfogalmakat a magyar nyújtja; a magyar nyelvű olvasmányokat egy ókori olvasókönyv kerekíti ki. A közös magyar—latin nyelvtan tanítása így történik: Első év: a magyar nyelvtanban hangtan, szófajok, egyszerű bővített mondat elemzése, mondatrészek. Amikor ezt átvettük, latinul tanuljuk meg előbb az alany—állítmányos, aztán a tárggyal, határozóval, jelzővel kiegészített mondatokat szerkeszteni. Második év: magyar nyelvtanban a parancsoló, óhajtó, kérdő egyszerű mondat, összetett mondatok. Utána: ugyanez latinul. Harmadik évben: magyar szóképzés, a szókincs problémája. Aztán: az idáig tanult törzsszavak megsokszorozása képzéssel, összetétellel, az új szókincs begyakorlása. Negyedik év: a magyar nyelv szelleme, magyar írók szövegein. Utána: latin szövegelemzések.” Az irodalmi olvasókönyv a görög-római és magyar mitológia szemelvényeit (Iliász, Odüsszeia, Oidüposz, Arisztophanesz, János vitéz, Toldi, Buda halála, Lúdas Matyi, Dorottya), majd az irodalmasított történelmet, végül az ókori és magyar irodalom klasszikus műveit tartalmazza. A felső osztályokban az irodalom és történelem tanítása párhuzamosan folyik; az irodalom nemcsak a műelemzés tárgya, hanem a történelem illusztrációja is. Az összevont nyelvi tárgy — amelynek létjogosultságát az író később a felsőoktatás időszakára helyezte át — a modern nyelv tanulását készítette volna elő. Érdekessége a latin nyelv tanításának direkt módszere, amely a nyelvfejlődés történeti útjának végigjárásán alapul. A tárgy tankönyvi tervezetét Mátyás Sándorral — az Égető Eszter Bozsójával — meg is alkotta, de elfogadásáról, bevezetéséről minisztériumi döntés már nem született, a megbízást adó miniszter időközben távozott hivatalából. Az író e munkásságát összefoglaló tanulmányban később sem összegezte (mint pl. a matematikatanítás vagy a filozófiaoktatás tapasztalatait). Viszont ekkori — az 1946/ 47-es tanévre tehető — meditációi jelentik a genezisét néhány később született írásának: a Bevezetés a latin nyelvtanhoz, a Latin szavak a magyarban és A magyar nyelv ereje és gyengéi címűeknek |2,). Nincs adatunk arra, hogy Németh László a dolgozók gimnáziumában valaha is tanított volna. De gondolatai — mint a gyakorlat elméleti előlegezései — ma is tanulságosak. Töredékben maradt kísérlete értékes függeléke A tanügy rendezése nagyobb koncepciójának, egyszersmind dokumentuma, miképp tekintette az író szívügyének a dolgozók művelődésében testet öltő történelmi igazságtevést. 3 Németh László intellektusa — mint ezt egyetlen gondolatának iménti kronologikus áttekintése is bizonyítja — nem kapcsolódott össze a gondolkozás dogmatizmu- sával: birtokában volt a magyar társadalom és a világpolitikai helyzet változásait föl31
