Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - KRÓNIKA - Hírek
A szektákat mint jelenséget kívántam bemutatni. Nem voltcélom a definiálás, holott vettem a fáradtságot, hogy a Vallástörténeti Kislexikonon kívüli irodalmat is átnézzem. Megokoltam a szekta, ill. a deviáns vallásosság gyűjtő fogalomként való alkalmazását a 40. oldal 5. bekezdésében. Vallástalan világ felé haladunk, amelyben a keresz- tyénség felekezeti különbség nélküli deviáns viselkedési forma lesz. A keresztyénség magánügyévé válik, hogy felekezeteik hogy fordítanak hátat egymásnak, vagy üresednek meg. A közgondolkodás nem definiálja a vallásos csoportokat, hogy ez szekta, ez kisfelekezet, vagy a történeti egyházakban „előimádkozó”. A kele- biai kocsirendező azt mondja a baptista munkatársáról, hogy szektába jár. A forgalmista X. P. Jehova tanúról, hogy „szektahívő”. Kiskőrösön a borbélyüzletben hívőnek mondták a baptistákat, de hívőnek a pünkösd istákat is. Nem érzékelik a két felekezet közötti különbséget. Egy utcát hívő sornak mondanak, ahol baptisták laknak. Szándékom se volt, de a közgondolkodás is megóvott attól, hogy felvilágosítást adjak arról, hogy „mik a szekták, a történelmi egyházak és a szabadegyházak ismertető jegyei”. Lehet, igazuk van, hogy „túlságosan régi” a Csikesz-idézet. Több mint tíz könyvet és traktátust kaptam különböző felekezetektől. Csak a Boldog élet 73. c. kiadvány nyomtattatott Magyarországon. És a többi? A Csikesz-idézet régi, de tudomásom van róla, hogy Dél-Dunántúl egyik nagyvárosában baptista, a fővárosban pünkösdista imaház épül külföldi segítséggel. Nem tudom, miből gondolják, hogy a „baptisták kiállhatatlan mosolya” bosszantott. A 49. oldalon egyes megkérdezettjeim mosolyáról írok, felekezeti megjelölés nélkül. A jehovistákkal kapcsolatosan közölt anyagom egyértelmű. Egy ilyen társadalom- és életellenes vallásos torzulást semmiféle írói eszközzel nem lehet úgy ábrázolni, hogy az bárki előtt is népszerű legyen. Észrevételeik summázásában érdekes, hogy önök arra gondoltak, amire én nem akartam eljuttatni az olvasót. Még egy játékos képletet is felállítottak: volt, nincs, mégis van. Talán nem véletlen. A deviáns meghatározással csak elgondolkodtatni akartam. Mindenki a Bibliára hivatkozva állította egyedül üdvözítő igazát. Akkor mi a Biblia igazsága, és melyik felekezet birtokolja azt? Megítélésükkel, hogy „egy ilyen tanulmány nem segíti elő az egyházvezetők azon fáradozásait. ..” nem értek egyet. Én eddig úgy gondoltam, hogy az egyháztagok sajátos „hitélete” és a társadalomba való hasznos beépülése nem egymás mellett, hanem egymással összefonódva, szoros kölcsönhatásban létezik — függetlenül az egyházvezetők fáradozásaitól és szociográfiai tanulmányok közreadásától. KOVÁCS JÁNOS KÉPZŐMŰVÉSZETI HÍREK Kátai Mihály festőművész olaj-tanulmányait, zománcképeit és népmese-motívumos sarokszekrényét állította ki népművészeti darabok társaságában a nagykőrösi Árany János Múzeum. Az idei Múzeumi Hónap alkalmából a kecskeméti Katona József Múzeum nagyszabású régészeti kiállításon tárta közönség elé a honfoglaláskori művészet legszebb emlékeit, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum pedig otthont adott a B. Mikii Ferenc, Baján dolgozó festőművész, több éves művészi munkásságát összefoglaló tárlatnak. A Képzőművészeti Világhét Bács-Kiskun megyei eseményei közül kiemelkedik a ménteleki grafikai és gyermekrajz kiállítás; valamint a Pannónia Filmstúdió Rajz- és Animációs Műtermének Filmgrafikai tárlata és az Óceánia művészetét bemutató UNESCO vándorkiállítás. Goór Imre festőművésznek firenzei útirajzait, cinkmetszeteit és új olajfestményeit mutatja be novemberben a kecskeméti Megyei Művelődési Központ. Dugár János keramikus, a Népművészet Ifjú Mestere azokat a fekete edényeit mutatta be július hónapban egy kecskeméti kiállításon, melyek e kerámia fajta forma-és díszítési rendjét próbálják felújítani. Az I. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótáborban készült műveket szép és tanulságos kiállításon mutatták be augusztusban a kecskeméti Művelődési Központban. A zománc táblaképszerű felhasználása mellett többségben voltak a zománcozás hagyományaihoz hű, síkban, főleg népművészeti motívumok felhasználásával alakított, dekoratív művek. A zománcozás életképes perspektíváját mutatták a nagy falfelü letekre, külső és belső terekbe szánt murális tér vek. A nemrég fölállított kecskeméti Kodály-emlék- mű szobrásza, Meloccó Miklós (építésze: Keré- nyi József) műhelykísérleteit mutatta be augusztusban. (Művelődési Központ, Kecskemét.) A VI. Népzenei Találkozó idején kiállítás nyílt a Király IIus pályázatra készült népi hangszerekből és Pólyák Ferenc Matkó pusztai fafaragó műveiből. ÁRA: 6,— FT
