Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - MŰHELY - Romsics Ignác: „Az Alföld” - Kecskeméten
A vitának, s ezzel Az Alföldnek is, az első világháború'kirobbanása vetett véget. A munkatársak harmada már az első hetekben a frontra került, s a többiek életritmusát, munkarendjét is megbolygatta vagy felborította a négyesztendős pokol. A tervezett júliusi szám már meg sem jelent. Olyan időszak kezdődött, amely Az Alföld munkatársainak sorát egyrészt megritkította, másrészt az alapvető kérdésekben vallott egyetértésen alapuló együttműködést felbomlasztotta. Szőri József egy galíciai tömegsírban maradt, Horváth Ambrussal a fronton szerzett betegség végzett 1918 őszén. A háborút átvésze- lők zöme a polgári demokratikus forradalom lelkes támogatója, néhányuk vezetője lett. Hollós Szegeden, Lőwy és Buday Kecskeméten lettek a nemzeti tanácsok gyakorlati irányítói; Sisa Miklós 1916-tól Budapesten fejtett ki antimilitarista tevékenységet. A főmunkatársak közül 1918. okt. 31-én csak Csekey István maradt el, 1919. március 21. tovább bontotta a „kecskeméti progressziót’’. Sisa — valószínűleg Jászi útmutatását követve — nem vett részt aktívan az eseményekben, Hollós Józsefnek és Lőwynek a diktatúrához való viszonya sem volt olyan zavartalan, mint amilyen odaadó lelkesedéssel az őszirózsás forradalmat támogatták. Az i-re 1919 ősze tette fel a pontot, amikor azok jutottak hatalomhoz, akik már 1914-ben is Az Alföld szellemének és munkatársainak az ellenségei voltak. Moór Károlyt a véletlen mentette ki a Héjjas-fivérek kezéből, Buday Dezső az áldozatuk lett. Hollós József, Sisa Miklós és Lőwy emigrált, Székelyjánost a román királyi katonaság végezte ki, Mariházyt a magyar kormányok hurcolták meg. Talán törvényszerű is, hogy a politikába legkevésvé avatkozó, s szemléletileg ekkor legkevésbé radikális Csekey István lett az egyetlen, aki az ígéretes gárdából kibontakoztathatta, és Magyar- országon bontakoztathatta ki tehetségét. Ha másként nem, úgy minden bizonnyal emlékezni fog rá a tudománytörténet, hogy ő találta meg a Pragmatica Sanctio elveszettnek hitt eredeti példányát. Noha ezek a felvillantott felfogásbeli különbségek részben valóságként, részben lehetőségként már a lap megjelenésének idején is megvoltak a munkatársak és — mint arra rámutattunk — cikkeik között, 1914-ben korántsem az ellentétek domináltak. A világháború előtt Kecskeméten filantróp, feminista, polgári radikális és szociáldemokrata együtt küzdött a társadalmi viszonyok és a politikai élet feudális elemeinek a felszámolásáért, amely mindannyiuk érdeke és célja volt. Ennek az összefogásnak és harcnak volt terméke Az Alföld. Érzékeltettük, hogy a lap közleményei — bár itt-ott eredeti meglátásokat is olvashat az érdeklődő — új eredményekkel nem járultak hozzá a társadalomtudományok fejlődéséhez, ma már szépirodalma sem több kordokumentumnál. Elméleti természetű erényei tehát nem számottevőek. Mégis nehéz ismertetésünket bíráló megjegyzésekkel zárni, mert Az Alfölddel, egy vidéki folyóirattal szemben nyilván helytelen lenne az eredetiség igényével fellépni akkor, amikor legnagyobbrészt a Huszadik Század tanulmányai is a nyugat-európai tudományos élet új eredményeit értelmezték, jobb esetben hazai viszonyokra alkalmazták. Az Alföld nagy érdeme közvetítő szerepében rejlik. A Nyugat vagy a Huszadik Század 1000—2000 példányából valószínűleg kevés jutott el a Duna-Tisza közére és Kecskemétre, s nyilván kevés volt azoknak a száma is, akikjászi Oszkár és Osvát Ernő lapjainak a hasábjain megszólaló gondolatok befogadására képesek voltak. Lőwynek és munkatársainak volt tehetségük Nyugat-Európa és Budapest szellemi kohóiból érkező üzenetek befogadására, s volt energiájuk és bátorságuk ezeknek az üzeneteknek a lefordítására és „sokszorosítására”. Az Alföld Kecskeméten ugyanazt a funkciót látta el, mint a polgári radikálisok, galileisták és szociáldemokraták folyóiratai a fővárosban. Erénye, mint nekik, a bírálat és erjesztés, a gondolatébresztés és útmutatás volt, amellyel — akarva-akaratlanul — 1918 és kisebb mértékben 1919 nagy kísérlete előtt törte az utat. SÜLI ANDRÁS: ÉTKEZŐ CSALÁD 62
